Mit tegyünk az állatkínzás ellen?
-
KnightRider #312
Megnéztem a videót és sokkban vagyok. Ezek lennénk mi, a nagy emberi faj? Édes Istenem, ez borzasztó! Képesek voltunk megérteni az életet, eljutottunk a legtávolabbi földekre, a legmélyebb vízekre, képesek voltunk elhagyni az egész bolygót is!!! És mégis, ez maradtunk, egy faj, amely kihasználja a kegyetlenségét, mely oly naggyá tette.
Meg vagyon írva, hogy Isten minden földi és vízi állatot nekünk, az emberek szolgálatára adott, de ezzel nem kéne ilyen gonosz módon visszaélnünk.
Mondják a nagyokosok, hogy nem lesz semmi baj, mert a technológia segítségével képesek leszünk mindent helyreállítani. Mondják, hogy leigáztuk a természetet! Ostobák! Mégis mi a fenét hisz magáról az emberiség? Ennyire önteltek lennénk? Elhisszük magunkról, hogy mi irányítjuk a világot, miközben még arról sincs halvány fogalmunk sem, hogy mi van egy rohadt csillaggal odébb! De nem, jönnek a nagy eszméikkel, hogy kiküldjük a szondát a Titánra, mert a Föld olyan volt XY millió évvel ezelőtt! A rohadt életbe, szétrohad a Föld miattunk, a mi ostoba önteltségünk miatt, nem mindegy, hogy milyen a múlt, mikor a jelen problémái mellett lehet, hogy nincs jövő?!
A történelem árja megállíthatatlan, halad előre, feltaróztathatatéanul, s mi csak sordódunk vele. Nem állhatunk a világ erőinek útjába. A természet megjutalmazhat minket, nem hagyja, hogy idő előtt eltűnjünk (lásd a nagy szaporulatokat a háborúk után), de manapság úgy érzem, megszámláltattak a perceink. Túlléptünk egy határt, talán már nem léphetünk vissza és most fizetjük meg fajunk évezredes bűntetteit a Föld ellen. Csernobilban csak az ember hal meg, az állatoknak semmi baja. És most jön a sok betegség, az AIDS, a H5N1, az új TBC... És az idő többé talán nem nekünk dolgozik...