Saját öngyilkossági gondolatok, közeli rokonok, barátok halála, beszéljünk róla
-
#520
Olvasgatom mostanában a topikot de nem volt eddig bátorságom megszólalni ...
bracsek valamilyen szinten hansonlók a gondjaink (bár én nem tervezek/terveztem véget vetni életemnek)
Ebben az egész mélypontos dologban az egyik legfosabb dolog tényleg hogy azon parázol hogy ha bármit is csinálsz akkor másokat vajon érdekel vagy majd jot röhögnek rajtad vagy kibeszélnek vagy le se szarnak?
És sokszor mikor probálnál kilábalni a szarbol valamilyen szinten jön egy fal aminek nekimész és hátrább vagy mint voltál... Mikor már azthinnéd hogy nem szar az egész élet akkor történik valami amitől rájösz hogy de igen az...
A baj csupán az, hogy nem tudod mások mit gondolnak rolad és folyton parázol mindenen amitől feszültebb leszel. A probléma fő forrása nagyrészt nő, megneheziti a dolgokat hogy joban vagyunk és ha érdeklődik mi a baj akkor nem mondhatom meg hogy mi a baj, mert mégnagyobb galiba lenne...
Jó látni, de ugyanakkor fáj is ha látom...
(rólam van szó csak valamiért E/2-ben irtam)