Saját öngyilkossági gondolatok, közeli rokonok, barátok halála, beszéljünk róla
-
#497
Végülis én is ilyen voltam, mint ahogyan most te írod, minél jobban próbáltam álcázni magam, a való életben is, meg az interneten is. Az internet amúgy a legnagyobb álca, ha nem írtál volna ide, akkor te most egy életvidám, boldog ember lennél a szememben, annak a topic-nak az alapján. Mikor én is ilyen depis voltam, akkor tulajdonképpen nem is volt okom az egészre, nem úgy, mint most gondolom neked, szóval több tanácsot én sajnos nem tudok adni, mint emit az előző hsz-ban írtam. Persze az lenne a legjobb, ha kiderülne, hogy te is gyógyszereket szedel ez ellen, mert akkor mondhatnám, hogy azonnal függeszd fel a szedésüket, engem ez mentett meg.
Solten: Ne már, már te is kezded? :D Mostanában mindenki ezzel cseszegtet, MSN-en is, való életben is, hogy mi a szar történt velem. Nem ilyennek ismertek meg az ismerőseim mostanában. Természetesen egyikük se mondta, hogy bármi probléma volna a változást illetően. :) Egyik MSN-ezés alkalmával haverommal is, egyszercsak megkérdezi tőlem egy tartalmas párbeszéd közepette, hogy: "Mit szívsz? :D". Persze semmit sem szívok, nem vagyok én olyan, egyszerűen csak végleg elmúlt minden depressziós érzés.
Amúgy még a legnagyobb ellenségeimnek se kívánom azt, amin keresztülmentem, szörnyű volt. De végülis vannak ilyen időszakok az ember életében, de ez azért nem volt már normális, amik velem történtek.
Haverodnak akkor gratula. Az alkoholt amúgy nem utáltam meg véglegesen azért (:P), hónaponta egyszer-kétszer történnek emlékezetes (vagy éppenhogy emlék nélküli? :P) pillanatok haverokkal. :)