| N | AZ ÉRETTSÉGI TÉTELEKET NE ITT KERESD, MERT ITT NINCSENEK. NEM IS VOLTAK, NEM IS LESZNEK. | N |
-
#116
mer rendes.
egyébként miért egy fórumon kérdezed meg, annak idején nekem még volt annyi eszem, hogy megtaláljam máshol. :D
A h a n g a l a k és a j e l e n t é s v i s z o n y a
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Rokonértelmûség ( szinonímia )
------------------------------------------------
A rokonértelmûség a szavak rokon értelmû volta.
H
/
J ( Egy jelentés különbözõ hangalak. )
\
H
Megkülönböztetünk szorosabb és tágabb értelemben vett rokon szójelentéseket.
A szorosabb értelemben vett rokon értelmû szavak a valóságnak ugyanarra a mozzanatára vonatkoznak (pl.: autó-gépkocsi, kutya-eb,
bicikli-kerékpár).
A tágabb értelemben vett rokon értelmû szavaknál az egyik szó a másikhoz képest valamilyen érzelmi, fokozati, szemléletbeli többletet fejez ki. Fokozati különbség van pl.: kocog, szalad, fut, rohan, lohol, vágtat, nyargal és sprintel szavaknál.
A rokonértelmû szavak mondatbeli, használati értékükben mindig van valamilyen különbség.
Pl.: " A tolvaj elrohant a tetthelyrõl. "
" A tolvaj elkocogott a tetthelyrõl. "
Rokonértelmûség elöfordul toldalékokban, mondatok között,szintagmákban és szövegek között is.
Azonosalakúság és többértelmûség ( homonímia )
------------------------------------------------------------------
Az egy hangalakkal több jelentést felidézõ szóelemek két nagy csoportra oszlanak.
Egyik az azonos alakú szavak csoportja, ahol véletlen egybeesés okozza, hogy egy hangsor több különbözõ jelentéssel bír.
J
/
H - J ( Egy hangalak több jelentés. )
\
J
Pl.: ír, fogoly, vár, ég, megint, tûz, elég, ár, fûz.
Azonosalakúság elõfordulhat egyes toldalékformában is, mint pl.: at, -et igeképzõ és fõnévképzõ is, a -t a tárgyrag és a múltidõ jele is. Toldalékolással is keletkeznek azonos alakú szavak.
Pl.: háló, várunk.
Hasonló hangzású szavak ( paronémiák )
--------------------------------------------------------
pl.: helység - helyiség egyenlõre - egyelõre fáradság - fáradtság
Az egy alakhoz fõzõdõ több jelentés igen gyakran nem véletlen egybe esés, hanem egy szó, szóelem jelentés bõvülésének eredménye.
A szavak a használatuk során az alapjelentéstõl eltérõ jelentést ( alkalmi ) kapnak. Ezek az alkalmi jelentések lesznek a szavak másodlagos vagy akár többszörös jelentéstöbbletei. Tehát az olyan szavakat, amelyek jelentése között kapcsolat van, többjelentésû szavaknak nevezzük.
J
/
H ( Hasonló hangalak, eltérõ jelentés )
\
J
pl.: tanács, toll, levél, zebra, csiga ... stb.
Hangutanzó szavak pl: susog, puff, kakukk.
Hangulatfestõ szavak pl: szöszmötöl, tutyimutyi, kelekótya.
---------------------------------------------------------------------------
9. A szóösszetételek keletkezésének jelentõsége. Az összetett szavak fajtái es ezek helyesírása