Kízeleg a szavazás - IGEN vagy NEM?
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
avagy itt van május elseje, jajj mi lesz? :)
-
Cat #805 Az EU-bővítés "csodákat tett Kelet-Európában" - Economist
A nyugat-európai országok szempontjából "zavarba ejtően jól sikerült" a közép-európai új EU-tagállamok átalakulása, és fölösleges, sőt kedvezőtlen hatású lehet a nyugati tagországok félelme az alacsony bérű keleti gazdaságoktól - áll a The Economist pénteki elemzésében, amely szerint még a "sereghajtó" Magyarország növekedése is messze lehagyja a régi tagországokét.
A vezető londoni gazdaságpolitikai hetilap által az EU keleti végeiről összeállított melléklet - amelynek címe szerint az EU-bővítés "csodákat művelt" Közép-Európában - megállapítja: az új tagállamok már az 1990-es évek végére olyan politikai és intézményi fejlettségi szintet értek el, hogy lehetetlen volt visszautasítani felvételüket az unióba, akkor is, ha a jövedelmek a régi tagországokéinak csak csekély töredéke voltak.
Most azonban már gazdaságaik is az egykor mintának tekintett országokét megszégyenítő ütemben növekednek, és az idén "még Közép-Európa sereghajtója, Magyarország" is valószínűleg az euróövezetét kétszeresen meghaladó növekedést produkál - áll az elemzésben.
A balti országok növekedése egyenesen a négyszerese az euróövezetinek. Lettország, ahol jelenleg a legalacsonyabbak a jövedelmek az EU-ban, tavaly 8 százalékos növekedést produkált, Németország 1,6 százalékost, és ha ezek az ütemek megmaradnak, a lettországi jövedelmek 2032-re - vagyis egy fiatal lett munkavállaló aktív életkorszakán belül - meghaladják a németországiakat - írta a The Economist. A folyóirat szerint Németországban illene ennek örülni, hiszen akkor már nem kell tartani a bérversenytől, a németeket azonban valószínűleg még inkább elkedvetleníti az a kilátás, hogy szegényebbek lesznek egy volt szovjet tagköztársaságnál.
A cikk szerint Németország és Franciaország azért torpedózta meg a szolgáltatási piac megnyitását célzó uniós tervezetet, mert félnek attól, hogy ez utat nyit az egyéni vállalkozóként megjelenő keleti munkásoknak. Ez megmagyarázhatatlan, hiszen a francia szakmai lobbiszervezetek is - miközben a lengyel vízvezeték-szerelők várható özönére figyelmeztettek - maguk is elismerték, hogy Franciaországban súlyos hiány van vízvezeték-szerelőkből.
A lengyel vízvezeték-szerelők áttelepülése, akár ezrével is, tehát csak áldás lenne - áll a The Economist mellékletében. Az elemzés szerint ha az EU Ukrajnát és Törökországot is felvenné, azzal - Romániával és Bulgáriával együtt - olyan alacsony bérű, 150 millió fős ipari erőközpont jönne létre az unió "hátsó udvarában", amely még Kínával és Indiával is versenyképes lenne.
Lehet, hogy ez rémülettel tölti el a magasan fizetett német és francia alkalmazottakat, de az EU-nak még mindig jobb, ha a működőtőke Kelet-Európába megy, és nem a távoli Kínába vagy Brazíliába. Az alacsony bérű európai országokban eszközölt beruházások és az ebből eredő növekedési többlet növeli ugyanis a keresletet a magas bérű uniós gazdaságokban előállított javak és szolgáltatások iránt; ez segítette hozzá például Németországot is tavaly ahhoz, hogy többletet halmozzon fel Lengyelországgal folytatott kereskedelmében - áll a The Economist pénteki mellékletében.