Tippek, trükkök a barátnő lelkivilágához, kapcsolatunk fenttartásához.
-
#641
"Ha egy nöt azonnal megkapsz, akkor nem annyira érdekes, mintha meg kell szerezni."
És a nőknek vajon mi az érdekes? - Ez csak egy költői kérdés, amire a nők úgyis a valósággal ellentétben álló választ adnák. Ugyanis legtöbbjüknek valójában az az érdekes, ha valaki rögtön "felszedi" őket, aztán dobja. Közben persze várnak a szürke hercegre fehér lovon. Aztán a hercegek kerülgetik, a ló meghal, herceg kiolvassa Saint-Exupéry Kisherceg c. művét, eltelik 100 év, azt' elment a kedve az akkor már kiégett ráncos királylánytól...
Bocs, hogy nagyon úgy hangzanak a soraim, mintha elegem lenne a világból/nőkből. Valójában még mindig reménykedem valamiben, gondoltam leírom, mert még a végén valaki azt hiszi, csak seggfogdosós dizskóscsávók vannak a Földön. ;)
GozHuszar:
"Nem tudom persze, milyen kapcsolat volt kozben koztetek, de nekem soknak tunik."
Sokszor összefutottunk reggelente iskolábamenet a villamoson, ezalatt beszélgettünk elég sokmindenről. Amúgy oszt. tártam volt anno (akkor még nem akartam tőle semmit, mert nem ismertem. Úgy értve nem ismertem, hogy Ő volt a legszebb az évfolyamon, ezért minden kan rajta lógott. Én meg gondoltam, vigyétek! ;) Aztán amikor találkozgattunk a véletlen közbenjárásával, megismertem a belső tulajdonságait, és úgy döntöttem, hogy ez több, mint ami azoknak a fiúknak kell, akik csak a külsejéért kedvelik)...
Beleszerettem. Azóta tudom, hogy ha nem kétoldalú a dolog, akkor halott ügy.
zakika:
"nagyon fiatal kiskutya vagy meg, megmondanad hany nyarat lattal?"
18-at. Relatív, hogy ez most fiatalnak számít-e. Egy 13 éves azt mondta nekem 1-szer, hogy bácsi...
Igaz, kinézetre legalább plusz 4 év. ;)
Tomsolo:
"a szerelmi élet bizony nem csak lelki életből áll"
Igen, ezt tudom. Viszont ugyanez fordítva is igaz. Manapság (persze általánosítás, de a gyakorlat ezt mutatja) a fiatalok sokkal nagyobb súlyt fektetnek a szexre, mint a lelki dolgokra.
És ez meglátszik a párválasztáson is.
Szex nélkül nincs élet, ez természetes. :)
Viszont nem ez az elsődleges a világon, mert akkor az ember tényleg a kutyákra és macskákra hasonlítana, amiket csak a beléjük programozott ösztön vezérel. Ez legalább olyan különbség, mint a 4 műveletes számológép meg a Pentium 4 közötti.
"A modorosságra pedig mint negatív tuljadonságra gondoltam (ez szerintem az értelmiségi szingli férfiak egyik legfeltűnőbb jellemzője) amikor annyira vigyáznak minden szavukra, külsejükre stb. hogy az már fáj."
Szomorú, hogy a 21. században a modorosság fogalmát a beképzelt tisztaságmániás bankárfiúk testesítik meg...
És csak modoros, magát értelmiséginek beállító, külsőre kínosan ügyelő szinglifiúk és ronda, koszos, izzadtszagú, szókincset nélkülöző részeg kocsmatöltelékek léteznek?
Én pl. amikor gépzsíros vasdarabokat hegesztek, a szemembe folyik az izzadtság, amikor a sarokcsiszolóval egyengetem ki a varratot rámegy a mocskos ruhámra a szikra, és kiégeti. Ez is a hobbijaim közé tartozik...
Amikor utcára megyek, megfürdök, fölveszem a zakót (nem holmi suhogós nájkikabátot), és nagy valószínűséggel azt mondaná valaki egy óra múlva, hogy milyen modoros vagyok.
Az, hogy nem rontok ajtóstul a házba, meg igyekszem kulturáltan fogalmazni, meg néha még könyvet is veszek a kezembe (el is olvasom), még nem illek bele a te általad megfogalmazott "modoros" kategóriába. Persze ha ezzel rám utaltál. Egyébként itt jegyezném meg, hogy ez ugyan látszik is az írásomon, rajtam, (nem is feltételezem, hogy bárki mást gondolt rólam) nem tartom magam se okosnak, se szépfiúnak, se intelligensnek, se értelmiséginek, semminek.
Pont ez a bajom.
Poncsó