Tippek, trükkök a barátnő lelkivilágához, kapcsolatunk fenttartásához.
-
12alpi12 #18462 Tanácsért jöttem!
Lekopogom, nincs önbizalomhiányom és tájparaszt sem vagyok.
Tehát nem napjaink tömegbetegségeiben szenvedek.
Lehet, hogy furán hangzik, de túl lassú vagyok a kapcsolatok kialakításában. Nemtől függetlenül (nyilván fiúkkal csak barátság). Nem is próbálom a kettőt szétválasztani. Igaz, merőben eltérő dolgok, de a homokszem ugyanott került a gépezetbe:
15 éves tinédzser lennék. Ilyenkor tomboljuk ki magunkat egy egész életre. Pörögnek egy események, sodor az ár, ismerős?
Viszont én ebből kimaradni látszom, lassan építek ki komolyabb kapcsolatokat.
Jelenleg is alakul valami, már több mint egy éve. Nyilvánvaló, hogy szeretjük egymást, mégsem haladunk. Rengeteg időt töltünk együtt, még csók sem volt. Nem egy félreértelmezett fiú-lány barátságról van szó!
Tudom, hogy nekem kellene lépnem, főleg, mivel a lány is hasonló cipőben jár.
De egyszerűen nem megy, egy belső erő nem enged egyről kettőre. Jelen állásban halálomig ellennék vele ezen a szinten. Valahogy úgy érzem magam, mint az Ox doktor ötleté-ben (Verne).
De én 15 éves vagyok, jól tudom mivel jár ez. Sajnos azt is tudom, épp miről maradok le. Mivel a napokban ütött fel a vágy a fejemben: pöröghetnék.
De nem tudok hogy kezdjek neki, egyszerűen idegen ez a világ, ahová vágyom.
De én VÁGYOM!
Jelenleg úgymond teljes biztonságban érezhetem magam. Lassan járj, tovább élsz...DE NEM MOST! EZ NEM AZ A KOR! Pörögni akarok: hagynám a biztosat a bizonytalanért. Megélnék jót-rosszat, örömet-bánatot. Tehát élnék!
Nem akarom elmulasztani ezt a kort.
Lépnem kell, ez biztos. De merre? Hogyan, ha nem tudok lépni?
Tudom nem egyszerű kérdés, nem is bízom a jó válaszban, igazából. Valahogy lehetetlennek tűnik a változás. A lehetetlen meg vonz (kit nem?).