Tippek, trükkök a barátnő lelkivilágához, kapcsolatunk fenttartásához.
-
Steve Q #18205 Na, itt vagyok.
Így utólag eléggé elkeseredettnek tűnik a stílusom. De voltak, akik szerencsére még ilyenkor sem hagytak el. Szóval már összeszedettebben tudok gondolni a dologra.
Távkapcsolat volt a miénk. 320 km-es távolság volt köztünk, de kitartottunk egymás mellett. A kezdet maga volt a tökély. Sajnos anyagi okok meg a suli miatt csak ritkán találkozhattunk. Volt olyan, hogy 4 hónapig kellett várnunk a következő alkalomra. Sok feszültséget szült ez köztünk, egyre gyakoribbak lettek az összekapások. De mikor találkoztunk, minden más volt; szép, jó, majdnem ideális. Most pár napja meg vége lett, ahogy írtam is.
Hát, én is kezdem úgy hinni, hogy neki tényleg nem fájt. Sírni sírt, de tudom róla, hogy ha más sír a szeme láttára, ő is elkezd. És jah, szex is volt...
Nemrég még mindent éreztem iránta, most viszont alig valamit. Tegnap felhívott, miközben haverok közt voltam. Érdekelte, mi van velem (msn-ezni akart), én meg mondtam, hogy elvagyok. Egy sértődöttnek hangzó "oké" és elköszönés után letettem. Hogy minek keres, ha egyszer nem kellek neki...
Ami a szabadságot illeti, még meg kell szoknom.