Tippek, trükkök a barátnő lelkivilágához, kapcsolatunk fenttartásához.
-
#17609
Mi most megyünk külön. Úgy tűnik én voltam a fasz és az intő jeleket nem vettem észre vagy a jelzéseit.
Másfél éve vagyunk együtt fél évig külön Szeged-Budapest. Hétvégén utazgatás. Akkor minden este telefonáltunk és hétvégeken vagy én mentem vagy ő jött. Fél év után feljöttem Pestre a melóban megbeszéltem, hogy helyezzenek át mert úgy voltam vele, hogy együtt kell laknunk ahhoz, hogy kiderüljön tényleg milyen a másik. Mindketten már 26 évesek voltunk és komoly kapcsolatot akartunk főleg, hogy a páromnak van egy gyereke előző kapcsolatból. Ha nem költözünk össze talán még fél évig ment volna a dolog, de ilyen idősen nem lehet játszadozni sokáig. Persze az idős az idézőjeles, de mégis más mint mikor 18-22 éves az ember és csak a buli van meg a suli.
Terveztünk sok dolgok (eljegyzés, telek, gyerek) bár én úgy éreztem, hogy egy év együtlakásnak el kell telnie ahhoz, hogy bármi konkrétat cselekedjünk. Sajnos ezt lehet, hogy ez én nem tettem nyílvánvalóvá és úgy tűnhetett, hogy teljesen leálltam a kettőnk kapcsolatában. Talán el is kényelmesedtem.
A lényeg, hogy egy hónapja úgy érezte párom, hogy ő nem hajt tovább és leáll ami számomra úgy jött át, hogy nem áll szóba velem bármit teszek vagy mondok az kritikus megjegyzésekkel illeti. Éreztem, hogy ez nem jó, de talán elaltattam magam azzal, hogy munkahelyi gondok és szakdolgozat készítés miatt türelmetlen és ideges. 2 hét után előjöttem a dologgal és akkor mondta, hogy úgy érzi nem vagyunk egymásnak valók nem tudja mi a baj elég sok a különbség köztünk és úgy érzi mintha csak barátság lenne közöttünk nem érez semmi plusz felőlem.
Azután egy hétre rá újra beszéltünk és akkor abban maradtunk, hogy a családot kímélve fenntartjuk a látszatot, de azért már kifele kacsintgatunk és gondolkozunk a dolgokon. Semmi konkrét időt nem határoztunk meg akár több hónapig is el tudtuk volna képzelni.
Én azonban úgy éreztem ezek után már nem várhatok túl sokat és tegnap bejelentettem, hogy elköltözök tőlük május folyamán. Ez nagyon meglepetésként érte a párom mert azt remélte pár hónapig még elleszünk, de azért közölte az anyjával a hírt mert hát együtt laktunk.
Este elmondta, hogy nem számított ilyenre és szerinte ez egy héttel a megbeszélés után elég dutva hátbatámadás. Úgy érzem talán csak a szakdolgozat miatt is volt idegesebb és azt remélte amíg azzal elkészül kihúzzuk egymás mellett és akkor megjavulnak a dolgok?
Lehet, hogy én vagyok a hibás mert most kellett volna kitartanom mellette amikor ilyen nehéz időszakban van.
Én úgy éreztem, hogy már nem akar velem semmit kezdeni. Kedveskedtem ajándékkal virággal, de nem volt túl meghatva hívtam koncertre egyebekre azt mondta szerinte nekünk nem kellene ilyen programokat közösen csinálnunk és amúgy is szakdolgozatot készít.
Most nagyon ideges vagyok és úgy érzem én vagyok a szemét. A gyerek is megkedvelt és most el kell válnunk.
Mikor kérdeztem a párom, hogy mit kellett volna máshogy csinálnom vagy mi hiányzott azt mondta ki kellett volna nyitnom a szemem és látni nem csak nézni.
Biztos igaza van nekem ez volt az első tartós összeköltözős kapcsolatom és biztos rosszul kezeltem a dolgokat. Most keresem az albérletem mert hát Budapesten akarok maradni nem mehetek vissza Szegedre meg nincs is kedvem.