Tippek, trükkök a barátnő lelkivilágához, kapcsolatunk fenttartásához.
  • ZsirosKenyer
    #16807

    hát kösz mindenkinek a tanácsokat, csak hogy nem ilyen egyszerű a dolog. ez nekem több volt mint egy sima kapcsolat, és azt hiszem szerelmes lettem megint.
    Igazából mindig azt hiszem hogy tanácsokat várok tőletek, de mindig rá kell döbbennem hogy tökéletesen értek a nőkhöz. Ismerem a sémáikat, és h hogyan kell bánni velük adott szituációban. Valahogy nekem mindig is ment a csajozás, és a sok szűzribanc sosem tudott megszivatni mint a többi szánalmas kant. Egyből levettem ha vki csak kihasznál mindekit, és megelőzve én használtam ki gyorsan őt. Most mindez nagyon elég egónak hangozhat, de erre a képességemre büszke voltam mindig is. Szörnyen kiszámíthatóak számomra a nők.
    És éppen ezért fáj annyira, hogy Ő mégis kifog rajtam. Nem arról van szó hogy nem tudom kiismerni. Én tökéletesen ismerem, minden lépését előre látom, de egyszerűen elgyengülök, és nem bírom ki, a világ legszánalmasabb férfijává válok egy idő után ha vele vagyok. Tudom mindig mit kéne tennem hogy még jobban ragaszkodjon hozzám, gondolok itt most a jól bevált taktikákra, de hiába minden.
    Amikor bármi bizonytalan van, egyből felhívom, pedig nem kéne, én tudom, de nem bírom, imádom, hiányzik, szenvedek. Tehát mindig csak abban erősítem hogy mennyire imádom, ahelyett hogy a kemény férfit mutatnám, aki leszarja mivan. Tisztában vagyok mindezzel, de nem tudok másképp cselekedni.
    Segítene rajtam egy másik csaj, de most éppen senkivel sem állok úgy hogy vmi lehetne sajnos. Az elmúlt 1 év alatt sok csaj volt az életemben, de minddel vége lett, mivel mindegyikben Őt kerestem. Most meg itt vagyok egyedül, Ő meg vígasztalódik a másik sráccal. Jól besz*ptam.
    Szívesen mennék ismerkedni, de tudjátok jól hogy ilyen lelkiállapotban biokémiai okokból kifolyólag nem túl vonzó egy pasi, és csak lepattintana vmi B- kategóriás csaj, na az kéne még a lelkemnek. Pedig nincs más választásom, rányomulok valakire, egyedül nem megy.

    Most is nem láttam már szombat óta Őt, mert a hétköznapjai rohadtul be vannak táblázva reggeltől estig, és még a másik sráccal sem tud talizni, aki ugye elvileg a barátja. Szóval marad a hétvége, de az ehetit már buktam, mert pénteken is elutazik, csak szombaton lesz itthon, viszont a barátja beleegyezése nélkül nem akar találkozni, ugyanis fél hogy elveszíti. Nem bír egyedül lenni a csaj, és fél hogy most a 2 szék közé esik, tőlem alapban fél, mert tudja jól hogy nehezen bízom benne, erről már beszéltünk is, szóval már csak ezért sem mer belevágni abba hogy a barátjának ellentmondva velem talizzon.
    És erre mit tudok mondani? hát hurrá! Iszonyatosan hiányzik és most újabb 1 teljes hetet kell várnom ahhoz hogy egyáltalán láthassam pár órára.
    Legszívesebben hagynám a francba, de tényleg nem megy.
    Gyenge lettem, életemben először.

    Akik egyébként arról beszélnek hogy alázzam meg az én kedvesemet, részben igazuk van, de jelzem hogy Ő tényleg nem direkt csinálja! Szeretne dönteni, mert így ő is szenved, de nem tud.
    Én viszont utálom , nagyon utálom!