Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
-
#642
Akkor nézzünk konkrét példákat:
Betegség-belátás hiánya: Gyakran észleljük, hogy a frontalis lebeny daganatait hordozó betegek, noha súlyos tünetekkel rendelkeznek, azt mondják, nem érzik magukat betegnek, nincsen semmi panaszuk. Ha azonban megkérdezzük, hogy szokott-e fájni a fejük, akkor szenvtelenül, mintha nem is önmagukról volna szó, beszámolnak komoly fejfájásokról. A beteg esetleges bénulását sem éli meg betegségként.
# Elvész a gondolkodásban az abstraháló képesség. A beteg gondolkodására a konkretizálás jellemző. Ezt legegyszerûbben közmondások segítségével vizsgáljuk, pl. ha megkérdezzük a beteget, hogy mit jelent az a közmondás "Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik", egyszerûen azt válaszolja, hogy minden korsó eltörik egyszer, ha sokat használják. Tehát a közmondás nem szimbolikus jelentésében, hanem sokkal egyszerûbben, azaz konkrét formájában fogja fel.
# Elvész a gondolkodásban a lényegmegragadási képesség. Pl. ha megkérdezzük, hogy mi a különbség a madár és a repülőgép között, a beteg azt válaszolja, hogy semmi, mert mind a kettő repül.
A frontalis lebeny bázisán az elülső koponyagödörben növekedő daganatok, elsősorban az olfactorius meningeiomák elpusztíthatják a tractus olfactoriusokat és szagláskiesést (anosmiát) okozhatnak. Hátrafelé növekedve pedig a nervus opticusokat, ill. a chiasmát sértve látótér-kieséseket idézhetnek elő.
A temporalis epilepsiára jellemző tünetek (komplex partialis rohamok):
* "aura" vagyis bevezető jelenségként gyakoriak a szaglási hallucinációk (uncinatus-roham) vagy kellemetlen szervérzések (visceralis sensatiok)
* "deja vu" élmény
* "jamais vu" élmény
* "dreamy state" álomszerû állapot, illetve komplex hallucinációk
* homály állapotok
* oralis automatizmusok, céltalan mozgások
* eszméletvesztéses rosszullétek.
...hasonló látótérkiesést okoz az arteria cerebri posterior elzáródása is. A látótér vizsgálatával igen pontosan tájékozódhatunk arról, hogy a látópálya mely szakaszán van károsodás
A kisagy féltekék laesioja esetén inkább végtagataxia jelentkezik, ennek kimutatására végezzük az ujj-orrhegy, ujj-ujjhegy, sarok-térd, valamint a Bárány-kísérletet. A beteg a laesio oldalán képtelen ellentétes mozgásokat gyorsan végrehajtani a kezével, ami az innervatio-deinnervatio zavarát mutatja.
...ha a beteget felszólítjuk, hogy behúnyt szemmel nyújtsa előre vízszintes helyzetben a felső végtagjait, egy idő múlva a kóros oldalon a keze feljebb emelkedik vagy lejjebb süllyed a vízszintesnél.
Gyakran megfigyelhető a kisagybántalomban szenvedő betegek esetében az intentiós tremor: ezt leggyakrabban az ujj-orrhegy kísérlet nyomán figyelhetjük meg, amikoris a beteg mutatóujjával az orrához közeledvén egyre nagyobb amplitúdójú tremor jelentkezik a sérülés oldalának megfelelő kézen. A tremor jelensége a kisagy és az extrapyramidalis rendszer kapcsolatára utal. A beszédhez szükséges izmok koordinációs zavarának a következménye a skandáló beszéd.
Remélem így már elég szemléletes, miről írok.