Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
-
#401
nem értem mi ez a ragaszkodásod a hitgyülihez, pedig hát ők kedvcelik a zsidó népet, így örülhetnél származásod miatt is nekik.
na akkor baptista vagyok a kedvedért.
amúgy ez csak egy fórum, nem kell támadólag és érzelmektől fűtve írnod hisz nyilván gondolhatod hogy lepereg rólam, mint gondolom az én mondókám te rólad.
látom nem érted amit az előbb írtam.
hiába mosta kezeit pilátus és kívánta az a pár hőbörgő a te vastagon húzott soraidat hogy a zsidókon legyen a vére jézusnak.
pilátus hozta meg a döntést és hajtotta végre az ítéletet, természetesen felmenthette volna, hisz ővé volt az utolsó szó.
másodsorban ott tévedsz hogy mivel átadták a rómaiaknak, a vallási vádlás, hogy ő a messiás, megszünt mivel akkor mint vallási ügy a zsidóknak kellett volna ítéletet hozni.
nem krisztust végeztette ki pilátus, hanem jézust akiben egyszerű zsidó király jelöltként végeztetett ki, aki fenyegetést jelentett a római hatalomra.
tehát a vére a rómaiakon, modernül az európaiakon szárad....
és mivel úgy látom előző megjegyzésem nem ért el hozzád, mármint hogy a rómaiak végezték ki, belinkelem én ha te már nem merted, mivel nem csak megölték hanem meg is kínozták, a rómaiak...!
27. Akkor a helytartó vitézei elvivék Jézust az őrházba, és oda gyűjték hozzá az egész csapatot.
28. És levetkeztetvén őt, bíbor palástot adának reá.
29. És tövisből fonott koronát tőnek a fejére, és nádszálat a jobb kezébe; és térdet hajtva előtte, csúfolják vala őt, mondván: Üdvöz légy zsidóknak királya!
30. És mikor megköpdösék őt, elvevék a nádszálat, és a fejéhez verdesik vala.
31. És miután megcsúfolták, levevék róla a palástot és az ő maga ruháiba öltözteték; és elvivék, hogy megfeszítsék őt.
32. Kifelé menve pedig találkozának egy czirénei emberrel, a kit Simonnak hívnak vala; ezt kényszeríték, hogy vigye az ő keresztjét.
33. És mikor eljutának arra a helyre, a melyet Golgothának, azaz koponya helyének neveznek,
34. Méreggel megelegyített eczetet adának néki inni; és megízlelvén, nem akara inni.
35. Minek utána pedig megfeszíték őt, eloszták az ő ruháit, sorsot vetvén; hogy beteljék a próféta mondása: Megosztozának az én ruháimon, és az én köntösömre sorsot vetének.