Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
-
primavis #256 Az ember egy szociális faj. A kezdetektől közösségben élt és annak a kialakult törvényei szerint. Aki megszegte elpusztult vagy kiközösitették. Vezetni egy közösséget csak úgy lehet, ha minden tagja elfogadja a rá vonatkozó szabályokat. Erre nemcsak a józan megfontolás de a félelem is vezeti. Legjobban félni az ismeretlentől lehet s ez minden vallásos hit alapja. Mig nem voltak izmusok addig a vallás illetve a megfelelő papi kaszt vezette közvetlenül vagy közvetve a közösségeket. CSak az újkor embere kezdett el izmusokban gondolkodni, amelyek lassan felváltották a vallást illetbe behelyettesitették azt. Ugyanis az ismeretlentől, a természetfelettitől, a haláltól való félelem az emberek többségében ma is létezik eredendően. belőlük lesznek egy-egy vallás hivői, vagy ha egy sem tetszik a létezők közül, akkor csinálnak maguknak egyet. De hisznek! Másoknak meg nincs ilyen igényük és pragmatikusan tekintenek a természetre, az életre és halálra. Ők legfeljebb érdekből játszák meg hogy hisznek/hivők.
A kereszténység s a többi vallásos hit is ezen alapul, csak a törvényei/szabályai/elvárásai mások és mások a hivőkkel szemben. Tagadhatatlan azonban, hogy a kezdeti évszázadok primitivizmussa után a a kereszténységben felnőtt nemzedékek lettek azok amelyek az emberi civilizációt a mai szintig emelték. Mind a kinai, mind az indiai, mind a középkori moszlim, az ókori egyiptomi/ógörög/római stb kultura egy kezdeti felvirágzás után hanyatlásnak indult, vagy megmerevedett. Ezen csak a zsidó-keresztény kulturkörből kinőtt javarészt már hitetlen emberek tevékenyséfge tudott túllépni.