Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
-
#1486
a károlyi fordítású bibliával az a gond hogy az ő idejében nem rendelkezett annyi információval mint mi manapság.
nyelvezete is elég ódon, még egy tájékozott hívőnek nehéz megértenie nyelvezetét.
mint mondtam, jézus sokszor használt szóviccet, szójátékot, tréfás fordulatokat. amik félreérthetők a ami szemmel, károlyi fordításban.
példa:
A bibliafordítás nem könnyű feladat, sőt szinte lehetetlen))))
Egy példa Evangéliumból: „Mit nézegeted a szálkát testvéred szemében, mikor a saját szemedben nem veszed észre a gerendát? Vagy hogyan mondhatod testvérednek, hadd vegyem ki a szálkát a te szemedből, s közben a te szemedben, íme ott van a gerenda. Képmutató, először a gerendát vedd ki a saját szemedből, és aztán fogsz elég élesen látni ahhoz, hogy a testvéred szeméből kivedd a szálkát” (Mt 7:3–5).
Ebben a szövegben van egy kis képzavar: azt még viszonylag könnyen elképzelhetjük, hogy szálka kerül valaki szemébe, de hogy egy gerenda álljon ki abból, az nem hangzik túl hihetően. Ha viszont a „szem” szót itt is visszafordítjuk arámira, kiderül, hogy az ájin – ami egyébként az ábécé egy betűjének neve is –, egyszerre jelent „szem”-et és „kut”-at. Ha mármost a „szem” szót helyettesítjük a „kut”-tal, akkor egészen világosan előttünk áll, hogy az illető testvér kútjába nem-csak egy szalmaszál – a „szálka” így is fordítható –, hanem egy gerenda került. A kutakat az ókori Közel-Keleten gerendákkal szokták lefedni, hogy megakadályozzák beszennyeződésüket. Vagyis az, akinek a gerenda beleesett a kútjába, igencsak nemtörődöm házigazda lehetett. De vajon jól tette-e az Újszövetség görög fordítója, amikor a „szem” kifejezést választotta ki az ájin kettős jelentéséből, és nem a „kut”-at? Igen, hiszen Jézus itt a példázatában nem valamiféle „tiszta udvar, rendes ház” programot hirdetett meg, hanem azt akarta, hogy az emberek ne avatkozzanak bele felebarátaik személyes problémáiba akkor, amikor a saját életükben még súlyosabb, megoldatlan problémák vannak...