Mire ment az egész kereszténységgel az emberiség?
-
css #1477 Idézet a Júdás evangéliumából. Mivel sok rész nem került elő, így lesznek kiagyott részek. Emellett a zárójeles részek olyan részei az irománynak, ami vagy hiányos volt, vagy sérült, esetleg nehezen értelmezhető, így - a szövegkörnyezet alapján lett beírva a legvalószínűbb verzió. A fordítást a National Geographic Society eszközölte főként a Tchacos kódex alapján:
Egy nap Júdeában volt tanítványaival, akiket öszegyűlve talált ülve, jámbor gyakorlatban. Amikor (odaért) tanítványaihoz, akik egybegyűlve ültek, és hálát adtak a kenyér fölött, elnevette magát.
A tanítványok így szóltak (hozzá): "Mester, miért nevetsz hálaadó imánkon? Azt tettük, ami helyes."
Ő válaszolt, és azt mondta nekik: "Nem rajtatok nevetek. Nem a saját akaratotokból teszi(tek) ezt, hanem mert ily módon dicsőíttetik a ti istenetek."
Ők így szóltak: "Mester, te vagy (...) a mi istenünk fia."
Jézus ezt mondta nekik: "Honnan ismertek engem? Bizony mondom nektek, a köztetek lévő emberek egyetlen nemzedéke sem ismer majd meg engem."
Amikor tanítványai ezt meghallották, kezdtek dühösek és haragosak lenni, és szívükben istenkáromlás kélt ellene.
Amikor Jézus látta (érte)tlenségüket, (azt mondta) nekik:
"Vajon az összezavarodás miért haragított meg titeket? Istenetek, aki bennetek van és (...) dühre indítottak titeket lelketek(ben). Aki (elég erős) köztetek, emberek között, az vezesse elő a tökéletes embert, és álljon meg előttem."
Mindannyian azt felelték: "Elég erősek vagyunk."
De szellemük nem mert megállni előtt(e), kivéve iskarióti Júdást. Ő képes volt megállni előtte, de nem tudott a szemébe nézni, és elfordította arcát.
Júdás (azt mondta) neki: "Én tudom, hogy ki vagy és honnan származol. Barbéló halhatatlan birodalmából jöttél, és én nem vagyok méltó rá, hogy kimondjam annak a nevét, aki küldött téged."
Jézus pedig, tudva, hogy Júdás valami magasztosra gondol, így szólt hozzá: "Gyere el közülük, és elmondom neked a királyság misztériumait. Eljuthatsz oda, de sokat szenvedsz majd. Mert valaki más áll majd a helyedre, hogy a tizenkettő (tanítvány) ismét teljes legyen istenüknél."