Fénysebességű gravitáció
-
forrai #914 uwu
Megnéztem a képleted, és látom, hogy az az árapály erők egyik szokványos megjelenítése. Ezek az erők azonban egy kötött forgású rendszerben az egyszeri deformáción kívül semmit sem okoznának.
Ráadásul mellette még létezik az a felfogás is, amit én itt leírtam, hogy oldalirányú erők is felléphetnek, amelyek szintén jelen vannak mindig, ugyanúgy deformálva a gömbalakot.
Azonban ezek az erők lcsak deformálhatják, vagy egy megadott távolságú pálya (Roche) alatt esetleg szétszakíthatják az égitestet.
Az igazi csillagászati tényezőt sazonban az árapály azon esetei jelentik, amikor a két égitest egyike nem kötött forgású.
Ekkor egy másik szemlélet lép előtérbe: az árapály energia, munka, a nyomaték, továbbá a teljesítmény!
Bízom benne, hogy Te is beleolvasol abba a linkbe, amit küldtem.
Látni fogod, hogy a geofizikát nem a gyorsulás:
a=G*m/r^2 m/s^2
Hanem az árapály-potenciál
ÁP=G*m*R^2/r^3 m^2/s^2
érdekli
Ebből a képletből származtathatók az árapály nyomatékok, energiák, munkák, és a teljesítmény is.
Én ezzel a képlettel számolok.
Tehát nem tagadom az árapály erőt, és annak hatását, hanem kiemelem a lényegesebb, energetikai hatását.
- amely távolítja, vagy zuhanásra késztett égitesteket (USP, Hubble törvény)
- felhevít és széttördel másokat
- földrengéseket okoz (a föld árapály terhelése évente E+18-E+19 Joule) szökőárakkal, és kontinens vándorlást
- Vulkánkitöréseket a gázbolygók holdjain stb.
Láthatod, hogy valójában ez a fontosabb tényező, ami éppen úgy az árapály jelenség következménye.
Mert ha az árapállyal eltorzított gömb forog is, akkor jelentkeznek ezek a jelenségek.