Fénysebességű gravitáció
-
forrai #289 "Az ilyen kijelentéseidet azét kicsit illene körülírni (mert így ahogy van nem jelent semmit):"
Uwu, válaszolok, remélem elég lesz.
1.Minden ami létezik és megismerhető: valamely teremteni (alkotni) képes Tudat által, annak valamely szándékából, a teremtés (alkotás) folyamatában készül ugyancsak valamiből, emellett tulajdonsága van, mértéke van (szétválasztható), azonosítható, és rendeltetéssel bír."
Ez egy gyönyörű definició, amelyet sokkal tömörebben a Biblia a fény teremtésében, a legelején ír le. (Ha most valaki azt írja, hogy a tudományos rovatban arra ne hivatkozzak, az tényleg nem ért semmit. Ajánlom, hogy olvassa a Genezist, de figyelmesen, elfelejtve mindent, amit arról hallott, mert az ott egy "bölcseleti" mű is)
Ebből következik, hogy mi az, ami megismerhető, és mi az, ami nem?
Az univerzumok pld. megismerhetők, mert mérhetők, tulajdonságuk vannak, stb. Azt most nem feszegetem, és soha nem is fogom, hogy kik, hogyan alkották, mert nem megismerhető(k)...
A Világmindenség sziontén emiatt nem ismerhető meg (csak a nagyon pozitív gondolkodásúaknak...:-)
A világmindenségben egyetlen dolog kewll, hogy kompatibilis legyen: az elemeinek és egészének a tudata, beleértve a fizikai és szellemi dolgokat, a számokat is.
Ezek mind egymásból, valamely terv alapján épitkeznek, egyedinek, vagy tömegesnek.
Tudati szintjük viszont különböző!
Az egyszerű tudat csak "észlelni, dönteni és cselekedni" tud.
Ilyen a hidrogén atom, amely észleli a két vegyértékű oxigén jelenlétét, dönt, és hozzá megy feleségül, hogy nekünk lehessen jégesőnk, mint most volt. Ugyanakkor elutasítja a héliumot, akinek nincs egy vegyértéke, vagy pitykegombja se, ráadásul magszerinti leszármazottja is.
Egy bizonyos összetettség felett jelenik meg csak a teremtő-alkotó tudat, amely "emlékezik, értékel, és tervez" is.
Van egy ötletem, az ember, aki még nem jött le a fáról, lehet hogy ilyen lesz!
Mert minden egyszerű tudatot,ilyen teremtő-alkotó tudat hozhat csak létre, és irányíthat. Egyedül a káosznak nincs tudata, de Istennek az nem is tetszett, nekünk se tetszene, csak egyeseknek talán. (jaj, micsoda felháborodás jön most...)
Szóval a töltés egy olyan terv, (eszköz) amely sem nem anyag, sem nem energia, amelynek töltéshordozója kell, hogy legyen.
Olyan, mint az emberi DNS is, csak egyszerűbb formában.
Mindkettő a környezetét alakítja, illetve próbálja azt megtenni.
Vagyis még jóval az emberi teremtés előtt, ezek a tudati elemek létrehozták a világmindenséget, amelyben elkezdődött az a lassú folyamat, amelynek egyik legfontosabb eredménye a mai marhapörkölt volt.
Egyébként éppen a Biblia is azt irja, hogy a fényt elsőként teremtették, a gravitációt meg utána.
Nem vagyok misztikus, de legalább is a hátamon feláll a szőr, amikor ilyesmit olvasok ...bizony nem ebből indultam ki! Ezt csak úgy olvastam, és meglepett.
"Ha a töltés sem nem energia, sem nem anyag, akkor csak "tudati tényező", egy DNS lehet, ami sugárzás útján formálja a környezetét."
Nos, a töltéshordozót arra készteti, hogy a már említett sugárzást, a kétirányút, mint forrás és nyelő létrehozza azon a fényatom- alapon, amelyre rátelepül. Erről többet, és jobbat tényleg nem tudok mondani, de mutathatok egy távfűtési tervet, ami kezdetben csak papiron van, később sajnos megvalósul, nyilt mezős beruházáson, de soha se anélkül.
Hogy magyarázzam el nektek, mik is azok az ákombákomok, amelyeket a papirra rárajzoltam? Sem nem anyagok, sem nem energiák, csak információk.
Nektek furcsa, hogy a gravitáció is így épül fel, valamely alapon?
Nekem nem. Egész életemben ezt cselekedtem. Szóval ez a töltés. Egy tudati információ csupán. Szinte bizonyos, hogy nem az Ember hozta létre, aki még alig jött le a fáról.
De akkor ki?
A tudomány ennél a kérdésnél kibukik, és azt mondja: minden más inkább, akár a vákuum is...
"A sugárzás pedig a mezőre végig rátelepül, természetesen a távolsággal (térrel)osztódva, csökkenő mértékben."
Képzelhető egy vektorfának, amely felfelé ágaival szaporodik, amelyek egyre gyengébbek, tíz méter felett pedig már nem is láthatók, de azért vannak.
"ha egyedül van"
Igazad van: fogalmazzunk úgy, nincs a közelében más tömeg, amelynek vektofája felé nő. Természetesen ez csak fikció
"ha egyenletesen áll"
Hát igen. Egyenes vonalú, egyenletes mozgást végez. Most ugyebár nem kell részleteznem, hogy nincs semmiféle térgörbület se
"vektoraik a találkozásuktól függően"
-Ha két ellentétes irányú vektor azonos mértékű, kioltják egymást. Ez történik, ha gyorsul.
- Ha a gravitáció véges sebessége miatt gyorsulásnál nem azonosak ezek a vektorok, akkor tehetelenség lép fel.
- Ha két azonos forgású vektáráramkör találkozik, akkor azok egymásba kapcsolódva közös áramkört alkotnak, vonzzák egymást.
- Ha két ellentétes forgású vektoráramkör találkozik, akkor azok taszigálják egymást.
- Ha valamely test kering a másik körül, vektoráramaik találkozásánál szintés taszítás lép fel. Ennek hála nem esik a fejünkre a Hold.
"a vektor áramkör egyetlen szétágazó vonal mentén halad"
A vektor áramkör minden pontján elágazik, kitöltve a bővülő teret, mindkét ága, az előremenő, és a visszatérő is.
(Ez már tipikus fűtési rendszer). De így van, sajna, ezt fejezi ki a négyzetes szabály.
"azonos forgásúak vektorai ugyanis keringésnél úgy találkoznak"
Erről irtam már.
Rajzolgassátok le a vektoráramkört, én egy kis távolságot szoktam hagyni a vonzó és a taszító irányú vektorok között, és képzeljétek el a különféle szituációkat.
Fontos szabály, hogy a monovalens gravitációt sem az anyag, sem a fény nem árnyékolja, mert azok tudati összetevői mások. Ezért úgy hatol át az anyagon, mint a neutrínó a fazék húslevesen.
Ugyanakkor a gravitáció önmagával képes összeadódni, kivonódni, vektoriális és skaláris szorzatot létrehozni.
Az utóbbira példa éppen a Poyting vektor gravinerciális összetevője, amely az elekromágneseshez hasonló, és azt minden periódusban 90 o fáziseltolással állandóra egészíti ki!
(csak jelzésként: sin2+cos2=1)
Mert a tehetelenségi gyorsulási összetevő ekkor éppen merőleges a tömegvonzásra, s így kettőjük vektoriális szorzata ugyanúhgy változik, ahogyan az elektromágnességben is.
A Poynting teljesítmény- sűrűség vektor állandósága miatt nincs szükség sem vákumra, se éterre.- azokat a tömeg-elektromos töltés periódikus átmenete helyettesíti. Minden fényatom: külön világ, amelyeken a fény úgy terjed, mint a levegőben a hang.
Mégse mondjuk: hangsugár.
Pedig az analógia közeli.
Kedves Zéró- ellenőrizd ezt az állításom, hátha tévedtem.