Ezt kérték a PC-s kamarádok, hát íme...
-
#309
Néhány hű kollégámmal sikerült kikászálódnunk a helikopter égő roncsai közül, miután lezuhantunk a sivatagban. Tudtam, hogy nem kéne idegesíteni a fehér tunikás pilótát meg a kis zöld barátját. Odajöttek mutogatni szir-szar kék hologramokat valami "kenobyte" vagy kiről. Együttérzően néztünk hű bétataeszter kollégáinkkal büszke arcukba. Ezután feléjük fordítottam a GBA-t, amin épp a béta emu futott, rajta a sturmovik V. Ekkor tört ki a pánik. A kis zöld fószer kimeresztette a szemeit, a szívéhet kapott (ha jól sejtem) majd összecsuklutt és valami olcsó trükkel eltűnt. Ruha nélkül nem juthatott messzire észrevétlenül. A pilóta valami furcsa indíttatásból egy fénycsövet vett elő a ruhája alól, látszott, értő ember ő. A GBA háttérvilágítása nem az igazi, gondolom, segíteni akart maroknyi csapatunknak. Felém indult, de megbotlott és lejtette a fénycsövet, ami a gép hátsó részébe gurult, és szikrázott. Innentől kicsit homályosak a dolgok, az utolsó képkocka valami "Szék" nevű katona feje. Mondtam neki, hogy nem kéne dohányozni a fedélzeten, aztán elájultam. A sivatagban tértünk magunkhoz. Mint kiderült, a katona mentett meg minket, de őt már nem láttuk sehol. Szerencsére felvett minket egy mentőalakulat, rendesek voltak, kaptunk tőlük piros, kagylóüléses járműveket, állítólag jár minden teszternek. Ezt ezúton is köszönöm a központnak, bár kicsit lassan haladunk a homokban, mert csak elöl van kereke, az is kicsi. Igyekszünk a térképen megjelölt területre -duc a sivatagból