• [NST]Cifu
    #1947
    A CRT-knél a képfrissités ugye úgy működött, hogy egy elektronágyú pásztázta a képernyőt, és egyenként felvillantotta képcső belsejében lévő fényport. A képfrissités azt jelentette, hogy másodpercenként hányszor ment végig ez a folyamat másodpercenként. Mivel a pixelek a technológia miatt folyamatosan villognak (hiszen fényt csak akkor bocsátanak ki, ha az elektronsugár éri őket), ezért rongálják a szemet.

    A TFT-nél van egy háttérvilágítás, és elötte végülis durván fogalmazva egy pixelrács. A pixelek egyenként képesek befolyásolni, hogy a háttérvilágítás fényéből mennyit és milyen tartományban engedjenek át. A pixelek csak arra reagálnak, amikor valami változás áll be a megjelenítendő pixel színében/fényerejáben, tehát nem villognak a CRT-s értelembe véve, ezért kíméletesebbek a szemnek. A képfrissités itt azt jelenti, hogy másodpercenként a TFT elektronikája hányszor képes a pixelek színét változtatni, 60Hz-nél legfeljebb 60-szor, 75Hz-nél 75-ször. Itt viszont bejött az a tétel, hogy az adott pixel milyen gyorsan képes átváltani az egyik színből a másikra, ez a reakcióidő, azok a bűvös "ms" értékek.

    Az adott típusú monitor kb. megfelelő ár/érték arányú a tudását tekintve, de egyébként nem ismerem / nem volt még hozzá szerencsém. A lényeg különben sem az, hogy én mit gondolok róla, hanem az, hogy te elégedett vagy-e vele, vagy sem. :)