• Borg
    #1861
    Ehhez meg kell érteni, hogy hogyan működik az OLED kijelző.

    Az alapját 3 molekula alkotja. Ezek műanyagból (polimer) előállított molekulák, amelyek kifejezetten fénykibocsátásra vannak módosítva.
    A legegyszerűbb a piros fényt kibocsátó. Utána jön a zöld, ez már valamivel komplexebb molekula, és a legbonyolultabb a kék.
    Ha egy kéken világító lapot akarsz, akkor csak a kék molekulás műanyagból kell felvigyél néhány mikronnyit egy üveglapra pl, majd feszültség a két sarkára, és már világít is.
    Ha RGB kijelzőt akarsz, akkor a kijelző hordozón először ki kell alakítsd a pixel vájatokat, amelyből pixelenként 3 van ugye. Az egyikbe piros, másikba zöld, a harmadikba kék műanyagot öntenek. Minden ilyen pixelcsoportnak megvan az elektronikai vezérlése, és máris kész az OLED kijelző. Mivel a molekulák önmagukban fénykibocsátók, nem kell háttérvilágítás. Ezáltal szinte bármire felvihető ilyen OLED vezetőréteg.

    Az elterjedését tehát főleg az hátráltatja, hogy ezeknek a szerves molekuláknak annál kisebb az élettartamuk, annál sérülékenyebbek, minél komplexebbek. Logikusan, mivel a kék fényt kibocsátó molekula a legösszetettebb, annak a legkisebb az élettartama. Jelenleg kb 1000 óra. Ezenkívül a többi szín is igen érzékeny pl a folyadék behatásra, ha víz éri például, tehát egy meglehetősen tartós szigetelő környezet létrehozásán is dolgoznak még.
    A másik dolog ami hátráltatja az OLED-eket, az a Kodak. A legtöbb licensz az övé, és állítólag elég szar egy procedúra megszerezni őket.

    Viszont: A technológiából eredően az baromság, hogy kevesebb színt tudna, mint más :) Sőt. Mivel nincs háttérvilágítás, és a molekulák elemi szintű színt bocsátanak ki, SOKKAL élethűbb a színmegjelenítése, mint eddig bármely kijelzőnek. Persze, ha csak piros, vagy csak sárga polimer van, akkor csak ilyen színekben, illetve esetleg a kettő kombinációjában tud majd megjeleníteni. Viszont ha jelen van mind3 szín (és a képernyőkben jelen van/lesz), az szinte korlátlan színskála megjelenítést jelent.

    A másik meg az, hogy ami kereskedelmieleg bevezetésre kerül, az már valszeg nem OLED, hanem PHOLED lesz. (elektrolumineszcens vs foszforeszkáló OLED molekulák) A PHOLED előnye, hogy szemben az OLED 20-30%-os effektivitásával, ez a bevitt eneriga 100%-át fénnyé tudja alakítani. A fejlesztése ugyanott tart, mint az OLED-é, de eddig csak egy cég foglalkozik vele.