A lézersugárral ez esetben pásztáznak, és amikor a prizmát éri a sugár, a prizma visszaveri azt. A földön eközben egy speciális kamera nézi a holdat, ez a kamera egy bizonyos hullámsávra van hangolva, arra a hullámsávra, amilyen a lézer. Ha lát egy "felvillanást" a holdon, akkor találták el a prizmát, és a "lövés" és a "villanás" között eltelt időből (régebben ezred, ma már tízezredmásodperc pontosságal mérve) lehet kiszámítani a távolságot.
3P:
Nulladik lépés: az oroszok nem csak az első fordulót (a Szputnyik fellövése) nyerték meg, de a másodikat (ember fellövése a Vosztok-1-el), a harmadikat (űrséta a Voszhod-2-vel) is. Kennedy az első forduló után tette a hires igéretét, és utána két fordulón keresztűl még az oroszok vezettek! Ezek után érthető, hogy szívűgyűk volt az amcsiknak a "végső" forduló, a Hold-utazás megnyerése.
Itt azonban két fontos dolgot kell megemlíteni. Az egyik az Apolló-program költségei. Tudni kell, hogy mai áron számolva százmilliárdos nagyságrendbe került, az ISS, amit már lassan tíz éve kezdtek el épiteni, mindössze ~45 milliárd, a NASA éves költségvetése függően a különféle kerülőutas támogatásoktól 25-40 milliárd. Tehát az Apolló-program olyan iszonyatosan drága volt, hogy egyszerűen nem voltak képesek fenttartani huzamosabb ideig. A gond pedig az, hogy a mai napig nincs olyan hordozóeszköz, ami igazán költséghatékony lenne. A Holdra egy 20 tonnás űrhajót jelenleg egyetlen aktív hordozóeszköz sem lenne képes eljutattni (az a kettő, amely képes lenne, az eredeti Saturn V és az orosz Energia). Hát ezért nincs igazi "fejlődés", mert bár HA nagyon akarnánk, akkor el tudnánk jutni a holdra, de ennek akkora ára van, amit jelenleg senki sem akar megfizetni - és nincs olyan politikai helyzet, hogy erre a kormányok kénytelenek legyenek odafigyelni.
Az, hogy az oroszok miért maradtak le, többfokozatú dolog, de a legnyomósabb érv az N1, az a hordozórakéta, amelynek az orosz Hold-űrhajót fel kellet volna vinnie. Az oroszok nem álltak neki olyan óriás-hajtóművek fejlesztésének, mint amilyenek a Saturn V-k első fokozatát alkotják, hanem 30 db (!!!) kisebb hajtóművel látták el az N1 első fokozatát, és a sok hajtómű = sok alkatrész = nagyobb esély a meghibásodásra elvének megfelelően minden egyes N1-es indítás kudarcba fulladt - egyszerűen nem volt olyan, hogy mind a 30 hajtómű tökéletesen működjön.
Amit te a "holdraszállás elötti főpróbának" nevezel, az a Szojuz-1 katasztrófával végződőtt útja volt, és semi köze sincs az orosz holdutazáshoz. Volt holdutazásra tervezett Szojuz, de végülis azt a tervet dobták, és a Szojuzt egy kifejezetten LEO-pályás űrhajónak épitették meg, amely az orosz űrállomásokra szállitotta a személyzetét. Az oroszok lemaradásának az volt a másik fő oka, hogy a pártpolitika túlságosan is elburjánzot a 60-as évek második felében az űrkutatásban, ez elég hosszú történet, a lényege az, hogy sokszor olyan tervezőirodák kapták meg a létfontosságú eszközök megalkotásának feladatát, akiknek semmi tapasztalatuk nem volt a téren, de kedvesek voltak a párttisztviselőknek. Aztán a késedelmesen leszállított és sokszor selejtes alkatrészeket az keményen számonkért határidők miatt volt, hogy minden minőségellenőrzés nélkül épitették be a helyükre. A végeredmények ismertek...
A magam részéről komolyan zavarónak találom, hogy ennyi holdraszállás-szkeptikus van (a topicban legalább 5),
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#14