Melyik DDR-t válasszam?
-
![[Jakuza]](https://media.sg.hu/forum/avatars/10427091571053517846.jpg "[Jakuza]")
#405
Ajanlom a figyelmedbe:
http://www.cp.hu/cp/gyakorlat/windows/ram2/
Modern RAM-típus, amely az órajel mindkét csúcsát felhasználja az adatok átvitelére, így egyetlen óraciklus alatt az adatbusz szélessége kétszeresének megfelelő mennyiségű adat olvasható ki belőle.
Egy Double Data Rate SDRAM a Single Data Rate-nél kétszer akkora sebességgel képes az adattovábbításra, hiszen az órajel (frekvencia) felszálló és leszálló végén is képes adattovábbításra.
Az új technológiák: DDR és Rambus
DDR memóriamodul
Az új memóriafajták jövõért vívott harca, úgy tûnik, a DDR-SDRAM és az RDRAM között dõl majd el. Az RDRAM, amely a nevét az õt kifejlesztõ Rambus Inc. cég után kapta, egy teljesen új technológia, új memória-felépítéssel. A nagy versenytárs DDR-SDRAM-ot több cég is támogatja. Ez tulajdonképpen a hagyományos SDRAM továbbfejlesztése, amely az alkalmazott órajel kétszeresével képes adatokat szállítani, s innen származik a neve is: Double Data Rate, azaz DDR. Ez azonban csak az adatbuszra érvényes, a címbusz továbbra is "csak" az FSB frekvenciájával mûködik. Ez a memóriatípus már széles körben ismert, ugyanis a grafikus kártyákon - ahol a memória sávszélesség iránti igény még az alaplapiét is meghaladja - már jó ideje használják a DDR memóriachipeket a csúcsmodellekben. A DDR technológia nagy elõnye, hogy minden alkatrész, minden apró elem szabványosított, így elkerülhetõk bizonyos kompatibilitási problémák, melyek az SDRAM-nál bizony elõfordultak. Másik elõnye, hogy az ilyen chipekkel szerelt modulok ára - lévén hogy alig bonyolultabb elõállítani, mint az elõdeit - alig magasabb a hagyományos memóriáénál. Ellentétben a hagyományos, egyszeres sebességû SDR modulokkal, a DDR memória megjelölésében nem a mûködési frekvenciát, hanem az elérhetõ elméleti sávszélességet használják a megkülönböztetésre. Így például a 100 MHz-es buszsebességgel mûködõ DDR-SDRAM a 64 bit széles adatbuszon 200 MHz-es effektív frekvenciával, másodpercenként 1,6 Gbájt adatot képes átvinni. Így azután az elnevezése PC1600, míg a gyorsabb, 133 MHz-es változaté PC2100 (64/8x133x2 azaz 2,1 GB/sec).
Természetesen ahhoz, hogy a DDR modulokat használhassuk, megfelelõ alaplapra is szükség van. Szerencsére egyre több chipset készítõ cég (például a VIA, az ALi, sõt most már az Intel is) jelenti be a DDR technológiát támogató lapkakészleteit - és ezzel együtt növekvõ számú alaplap is a piacra kerül. Különösen az AMD Athlon és Duron processzorok teljesítményét növeli meg ez a memóriafajta. A Rambus DRAM teljesen más elven épül fel, mint a hagyományos SDRAM (persze az alap építõkövek, a cellák ugyanazok). A memória kiépítése ebben az esetben nem párhuzamos (azaz például 8 darab 8 bites chip adja a 64 bit szélességû adatbuszt), hanem soros. Az egymás után kapcsolt 16 bites elemek egy úgynevezett RAMBUS csatornát alkotnak, amely ugyancsak 16 bit széles, ám akár 400 MHz-en is képes mûködni, s mindezt megfejelték ugyanazzal a technikával, amelynek segítségével a DDR RAM is az órajel kétszeresével mûködik. Ha kiszámoljuk az elérhetõ sávszélességet, akkor azt kapjuk, hogy a RDRAM bizony önmagában nem igazán nyújt többet, mint egy olcsóbb DDR-SDRAM megoldás. Ugyanis a 16/8x2x400 éppen 1,6 Gbájtot jelent. Hol itt akkor az elõny? Fõként ha azt is figyelembe vesszük, hogy az RDRAM modulok ára sokszorosa a "normális" modulokénak. Az új technológia egyik nagy elõnye a memóriabankok nagy száma, amelyek segítségével az átlagos átvitel sokkal közelebb lehet az elméleti maximumhoz. A másik elõny, hogy több ilyen RAMBUS csatorna is mûködhet egymással párhuzamosan. Így például a Pentium 4-et kiszolgáló i850 is egyszerre két csatornát használ, ami már 3,2 GB/sec-et jelent! Hasonló megoldással igyekeznek bõvíteni a DDR memória sávszélességét is: az NVIDIA nForce és az Intel i845D lapkakészlete egyaránt két-két memóriacsatornát kezel. Nem lenne teljes a cikk pár különleges memóriafajta említése nélkül. Ezek közé tartozik a videokártyákon használt SGRAM, VRAM és WRAM, illetve a MoSYS által kifejlesztett (és a TSENG ET6000-es kártyákon híressé vált) MDRAM. A VRAM (Video-RAM) és a WRAM (Window RAM - Samsung fejlesztés) a hagyományos DRAM két porttal ellátott változata, amely az egyik csatlakozó segítségével a monitorhoz, a másikkal pedig a grafikus processzorhoz csatlakozik. Az SGRAM (Synchronous Graphics RAM) a hagyományos SDRAM-mal szemben block-okban olvasható, így gyorsabb mûködést tesz lehetõvé. Az MDRAM (Multibank DRAM) speciális felépítésû: a memória apró, 32 Kbájtos "bankokból", darabokból áll, s minden egyes ilyen "banknak" külön I/O portja van, amely egy közös buszra csatlakozik. Elõnye a nagy sebesség mellett, hogy sokkal kisebb lépésekben növelhetõ a mérete, ami költséghatékony felépítést tesz lehetõvé.