Lateralus#2441
Ajjaj, nem állnék neki itt most jó szokásomhoz híven hosszan magyarázni, mert erről lexikon mennyiégűt lehetne (már aki igazán ért hozzá).
A lényeg nagyvonalakban, hogy a hagyományos CCD és CMOS technológiájú képérzékelők érzékelőpixelei az úgynevezett Bayern minta szerint 2x2-es elrendezésűek és ezek mindegyike csak egy színt érzékel (zöld-piros-kék-zöld), majd egy átlagolással az egyes képpontok színinformációi alapján határozódik meg egy képpont végleges színe. Egy 4 megapixeles gép valójában nem 1 millió piros, 1 millió kék, és 2 millió zöld képpont interpolációjának eredménye.
A Foveon cég X3 technológiájában (egyébként CMOS rendszer) az érzékelők egymás alatt 3 rétegben is elhelyezkednek, nem csak egymás mellett, és mindegyik képponthely bármely hullámhosszú (színű) fényt érzékeli, ezzel valós információt tárol. Egy 1,5 megapixeles Foveon érzékelő nem interpolál, és 4,5 megapixelesnek felel meg.
Ezt a technológiát a digitális fényképezés új útjának kiálltották ki a megjelenésekor, de sajnos még kipróbálatlan és az eddigi eredményei alapján van mit javítani rajta (nem az alapokkal van a baj). Ezen felül a nagy cégeknek saját fejlesztéseik vannak így egyik sem kapott az új Foveon X3 felé, inkább a sajátjukat erőltetik. Úgy látszik csak olyan cégeknek van mersze belevágni, akiknek nincs vele vesztenivalója.
Az első próbálkozó a sigma volt 1,5-2 éve a Sigma SD9 DSLR-ben, ami 3 megapixeles volt de képminőségben az akkori 6 megapixeleseket is megugrotta. Nem a Foveon miatt, de nem vált be nagyon a dolog. Most a Sigma némi változtatással kiadta az SD10-et, ami 3,5 megapixeles, de kb. az elődje sorsa vár rá, bár képminőségben elég jó. Tavaly nyár körül jött a hír, hogy kompakt változat is készült az érzékelőből, és most a Polaroid az, aki bele mer mászni ebbe a dologba.