Nem felejtünk :-()
-
#13
Undying
tudni kell rólam, hogy se filmen, se könyvön, se játékon nem szoktam félni. Végig nézek egy brutál horrort úgy, hogy mégcsak meg se ilyedek, egyszerűen ilyen vagyok (néha nagyon sajnálom)... :/
Az Undying volt az életemben az első, amiben nemcsak, hogy féltem, de egyenesen rettegtem. Mondjuk ebben nagy része volt a körítésnek is, ugyanis öntudatlanul is hajnalban kezdtem el vele játszani. Mindenki aludt már, csendes volt a lakás, csak a monitor villogott, én meg szépen lassan teljesen beleéltem magam a játékba. És onnantól kezdődött az, hogy izzadtam, a gyomrom görcsben állt és szinte remegett a kezem. :)))
Voltak részek ( a földalatti katakombások), ahol a hangok, a képi világ egyszerűen szt eredményezték, hogy kikapcsoltam a gépem és inkább nappal folytattam... :D
Azóta se volt olyan játék, amiben igazán féltem volna, ami nagy kár, mert szerintem nagyon jó... :)
Aztán nagy élmény volt még az első MMO RPG-m is! :)
Nameg azok 3-4 napos folyamatos LAN-partyk, szinte alvás nélkül!
Meg persze vannak más maradandó élményeim is, de az nem a játékosok fórumába tartozik... ;D