Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
ManoNegra #9741 Re "A II.-ban Pearl Harbour után viszont Hitler sietett nekik hadat üzenni, azután a tengelyhatalmi szövetségesek, még mi is. Azért szívesen megkérdeztem volna akkori nagyjainkat, vajon mivel és milyen hadműveleteket terveztek az US NAVY ellen az Atlantikán, vagy mikorra is tervezték a MKH partraszállását mondjuk Floridában?! Vagy még egyszerűbben : vajon ők jönnek át gyorsabban Európába a csapataikkal, vagy mi Amerikába?! Kár, hogy ezen nem gondolkoztak el."
Megkérdezték az akkori nagyjainkat, annak a fórumnak a neve Népbíróság volt.
Vádlott előadja:
Úgy történt, hogy az Egyesült Államok és a Német birodalom között
beállott hadiállapotról hivatalos értesítést kaptunk. Ennek az értesítésnek
vételekor látni lehetett, hogy ennek konzekvenciáit viselni kell. A három-
hatalmi egyezményhez való csatlakozásunknak magyarázata az elé a kö-
telezettség elé állított bennünket, hogy katonai, politikai és gazdasági tá-
mogatással szolgáljunk. Arra is utalás történt, hogy egyidejűleg ugyan-
ilyen kérést intéztek a németek Bulgáriához is. A rádió útján tudomá-
sunkra jutott, hogy mi volt a bulgár válasz. Magyarország tehát az elé a
helyzet elé került, hogy vajjon hadat üzenjen-e, vagy sem? Hosszú, de
intenzív gondolkozás után arra a formulára jutottam, - ez rendkívül
komplikált és nem tetszetős formula, beismerem, de ilyen a diplomácia
világa és élete, - arra gondoltunk, hogy azt mondjuk, hogyha szolidaritá-
sunkat nyilvánítjuk, akkor talán ennek nyilvánításával túlmegyünk a dip-
lomáciai viszony megszakításán, tehát a középúton megállhatunk és meg
tudjuk értetni a tengelyhatalmakkal, hogy ezen túl nem kívánunk menni.
Tudatában voltunk annak, hogy a két állam ezzel a legnagyobb valószí-
nüség szerint nem fog megelégedni, de még akkor is előnyt láttam ebben
a formulában, hogy akkor nem mi spontán és quasi első kézből üzenünk
háborút, hanem egy korábbi formula értelmezése útján jutunk ahhoz,
hogy a két ország között a hadiállapot bekövetkezett. Ennek elgondolásá-
val terjesztettem ezt a formulát a minisztertanács elé. Ha tehát a diplomá-
ciai viszony megszakításáról lett volna szó, akkor a szolidaritási formula
elfogadtatására egyáltalán nem lett volna szükség, annak semminemű ér-
telme nem lett volna. Meggyőződésem szerint, - ez volt a hitem, lehet,
hogy tévedek, - megértették ezt és ilyen értelemben adtak felhatalma-
zást.
Így került ki a szolidaritási nyilatkozat. Ennek a kiadása után azonnal
két hosszú távirat ment Rómába és Berlinbe, lényegileg a következő tar-
talommal:
Ottani követeinket felhívtam, hogy fejtsék ki az olasz és német kormá-
nyok előtt a magyar kormánynak azt az álláspontját, hogy mi nem aka-
runk hadat üzenni, bár a háromhatalmi szerződés értelmében erre köte_-
lezve vagyunk, minthogy a tengelyhatalmak önmagukat megtámadottak-
nak tekintették és állították oda, tehát a forma szerint a mi kötelezettsé-
günk beállott volna. Mi ezt nem kívánjuk vita tárgyává tenni, azonban
utalunk a következő hat momentumra:
1.) Az Egyesült Államokkal nekünk vitánk és ellentétünk nincs, ilyent
teremteni a két ország között nem akarunk.
2.) Fenn akarjuk tartani a háború után is a korábban fennálló gazdasá-
gi és kulturális kapcsolatokat, lehetőleg zavartalanul.
3.) Tekintetbe véve azt a roppant különbséget, amely a két állam
erőviszonyai között fennáll, nem akarjuk magunkat abba a nevetséges
helyzetbe hozni, hogy hadat üzenünk.
4.) Utaltunk arra a nagyszámú magyarra, aki Amerikában él, és akiket
a hadüzenet kínos és nehéz helyzet elé állított volna.
5.) Katonai segítség tőlünk úgysem várható, tehát az egész merő for-
malitás, aminek semmi értelme nincs.
6.) A tengelyhatalmak bizonyos rizikót vállalnak, ezzel szemben
előnyökre is számítanak, mi azonban csak rizikót vállalnánk a hadüzenet-
tel, tehát mentsenek fel minket. Igen nyomatékosan kérjük tehát, hogy
elégedjenek meg a szolidaritási deklarációval és ne kívánják, hogy ezen
túlmenjünk.
Ezt a nyilatkozatot a két kormány, sőt a japán kormány budapesti köve-
tével is közöltük. Az eredmény az volt, hogy megjelent nálam a német,
olasz és japán követ és azt mondták, hogy bár ők a maguk részéről is
előterjesztették a magyar kormánynak ezeket a kívánságait, de kormánya-
ik változatlanul ragaszkodnak ahhoz, hogy a háromhatalmi egyezmény ér-
telmében mi igenis üzenjünk hadat. Tegyük ezt annál is inkább, mert a ve-
lünk azonos helyzetben levő Bulgária és Románia is megtették, tehát most
már mi sem tehetünk egyebet. Erre nem lehetett egyebet tenni, mint azt,
amire az egész formula kitalálódott. Nem győzöm eléggé ismételni, hogy
csak ezért találódott ki, hogy találjunk visszavonulót és menekvést. A vé-
gén tehát ők határozottan ragaszkodtak ehhez. A kérdés körül ellentét volt,
mert hiszen az egész politika, - amelyért most is vállalom a felelősséget, az
volt, - hogy ne adjunk alkalmat arra, hogy a németség ebbe az országba
behelyezkedjék és ennek az országnak emlékeit lerombolva, ezt az orszá-
got a maga képére és hasonlatosságára alakítsa át.
Az volt a meggyőződésem, hogy a minisztertanács megértette azt,
amit a szolidaritási formulával akartam. Elvégre értelmes emberekből ál-
lott, akik tudták azt, hogyha a diplomáciai viszonyt meg akarjuk szakíta-
ni, akkor a szolidaritási formulára egyáltalán semmi szükség sem lett vol-
na. Hiszen amikor megszakítottuk a diplomáciai viszonyt a Szovjettel,
akkor sem alkalmaztunk szolidaritási formulát. Itt a szolidaritási formu-
la kizárólag azért volt, hogyha netalán ez a presszió reánk gyakoroltat-
nék, legyen majd valami mögé bújni. Mi nem agresszív módon üzentünk
háborút, hanem a szolidaritási formula értelmezésével juttattuk kifejezés-
re, hogy velünk szemben, - méltóztassanak megnézni minden szövegben
az van, - Magyarországgal szemben is fennáll a háborús helyzet, tehát
nem Magyarország részéről "on the side of Hungary", hanem Magyaror-
szággal szemben: "against Hungary" áll fenn ez a háborús helyzet. Itt a
hadüzenet tényét akartuk és sikerült is elkerülnünk. Tehát amit vádként
hoznak fel a magyar kormány ellen, az nem a való állapotot mutatja, mert
a tény az, hogy szemben Bulgáriával és Romániával, amelyek egyenesen
és leplezetlenül háborút üzentek az Egyesült Allamoknak, Magyarország
szolidaritási nyilatkozatot adott és bizonyos kényszer hatása alatt utóbb
ezt a szolidaritási nyilatkozatot olymódon értelmezte, hogy a háborús
helyzet velünk szemben áll fenn.
A parlament előtt tett nyilatkozatban is hangoztattam ezt és éppen az
a tény, hogy hangsúlyoztam, azt mutatja, hogy arra gondoltunk, hogy a
szolidaritási formula csak így állt fenn. December 13-i táviratomban is
jeleztem, - amint ez az iratokból kitűnik, - hogy ez még nem jelenti ha-
diállapot deklarálását.
Bűnös volt-e Bárdossy László? 89-91 old.