Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
ambasa #6013 Néhány megjegyzés az utóbbi két nap hozzászólásaihoz:
1. a felderítésnél külön kell választani a taktikai és a stratégiai felderítést. Az előzőben a németek jók voltak, de a másodikban csapnivalóak. A szovjetekről, pont az ellenkezője mondható el.
2. A Lend Leasenak valóban nagy jelentősége volt (különös tekintettel a nyersanyagok és a szállítóeszközök tekintetében, de számottevő angol-szász segítség nem érkezett, 1941-ben és a német haderő lendülete ekkor tört meg, vagyis a szovjetek önerejükből állították meg a németeket. (Ilyenkor akik erre hivatkoznak, nem értem, hogy angliai légicsatánál miért nem emlegetik fel a nemzetközi segítséget, mint az angol győzelem legfőbb okát?)
3. A szovjet hadsereg határ menti alakulatiban júniusban valóban zűrzavar uralkodott és iszonyatos veszteségeket szenvedtek, de még így is képesek voltak szervezett ellentámadások indítására ami meglepte a németeket és terveik megváltoztatására késztette. lásd: Dubno-Brodi hadművelet
Ha megvizsgáljuk a német veszteségeket és összehasonlítjuk a franciaországi hadjárattal, akkor meglátjuk, hogy a németek a diadalért keserves árat fizettek:
Franciaország: KIA/WIA/MIA(tisztek)
26.455(1253)/111.640(3324)/16.659(329)
Barbarossa 1941 június-december:
182.608(7644)/621.308(19.016)/35.939(620)
Ez egy 3.200.000 haderő veszteségei, amit árnyal, hogy a veszteségeke jelentős részét a támadó hadosztályok harcoslétszámában keletkeztek. Továbbá az "összeomlott RKKA" ennek a veszteségnek a kb 40%-át július-augusztusban okozta ami az ellenállás erősségét jelzi.De nagy volt a technikai veszteség is (nem feltétlenül mind ellenséges behatástól) pl a 2. pc.cs október 16-án még 248 bevethető harckocsival rendelkezett, november 23-án már csak 38-al ugyan ez a 3.pc.cs-nél 259-77 az arány.
Kershaw ezt elég szemléletesen érzékelteti amikor a nénet veszteséget hadosztálylétszámra számolja át (1941 június-december) (zárójelben ugyan ez Franciaországban):
tisztek: 51,2 (9,4)
altisztek: 63,6 (1,2) (oka, hogy sok altiszt a tiszti veszteség miatt azok beosztásába került)
legénység: 48,8 (9,1)
4. A szovjet támadó szándékot leginkább (ami, mint itt megtudtam köztudott) leginkább egy Rezun nevű illető állítja ajánlom mindazok figyelmében mindkét könyvét ami ezzel foglakozik azok figyelmébe, hogy mik is a bizonyítékai (megjelent magyarul is) a Jégtörő és az M-nap.
Viszont ha egy kicsit is elgondolkodunk, azon, hogy mi történt és miért, akkor már egy egészen más kép rajzolódik ki.
A szovjeteknél sokan tudatosan, vagy tudattalanul összemossák a taktikát és a stratégiát. A szovjet taktika a mély hadműveletre épült ami valóban támadó jellegű, de a stratégia nem (legalább komoly bizonyíték nincs rá). Továbbá a németek soha a háború folyamán nem is hivatkoztak arra, hogy ők megelőző csapást mértek volna, pedig a háború első hónapjaiban rengeteg iratanyagot zsákmányoltak. Ez az egész csak a 70-80-as években kezdett terjedni. (vajon miért?)
Akkor nézzük meg valójában mi történt. Ha a szovjetek nem is tudtak biztosan a német támadási szándékról, de nem lehettek illúzióik. ezért ők is elkezdték a felkészülést a támadásra a maguk taktikájának megfelelően (ezt későbbi a szovjet harcszabályzatban meg is fogalmazódik amikor azt írják, hogy a védelem felkészülés a támadásra).
A "hülye" Sztálin ezért közel egy időben (de kicsit később) elkezdte a mozgósítást és a csapatai előremozgatását, csak tévedett 1 hónapot és ezért súlyos árat fizettek. Ha szemléletesen megnézzük a szovjet csapatok diszlokációját akkor könnyű megértenünk, hogy valójában mire is készültek. Semmi mást nem tettek, mint nagyobb méretben le akarták másolni a németek sarlóvágás hadműveletét és amikor a németek megkezdik az előremozgásukat (akárcsak a franciák Belgiumban), ők egy délről a kárpátokon is áthaladó támadással a lengyel-alföldön bekerítik a teljes német haderőt. Erre volt tervük, a továbbiakra semmi. (Lásd Számvéber, akinek jobban hiszek mint Rezunnak és ha elolvassunk bármelyiktől is egy könyvet könnyű belátni, hogy miért).
A későbbiekben sok minden ennek lett a következménye. Amikor a németek felismerték a szovjet főerők elhelyezkedését, kénytelenek voltak leállítani a Észak hdscs előretörését Leningrádtól 100km-re, mert egyre nőtt a rés az előretörő Közép Hdscs között, amelytől ugyan akkor kénytelenek voltak páncélosokat elvonni és délre küldeni (igaz azok már nem vettek részt a győzelem kivívásában, ezért mozgásuk sokak számára értelmetlennek tűnik).
Végül is az hogy a Barbarossa nem érte el célját több együttes körülménynek köszönhető szerintem: az ellenállás vártnál nagyobb erőssége (és az ebből következő nagy arányú harcos létszám veszteség), a kényszerű módosítások a szovjet tervekben, a megnyúlt utánpótlási vonlak és a megnövekedett karbantartás igény (pl a raszputyica következtében is).
5. Akik a szovjet hadsereg (és benne pl.Zsukov, Konyev stb) képességeit lebecsülik azoknak ajánlom figyelmébe, hogy nem csak a Treptovi dombokon lezajlott harcokat kell nézni, hanem mondjuk a Kis Szaturnuszt, a Bagratyiont, vagy a Kvantung hds szétverését. Tovább nem saját véleményem szerint (Számvéber) a szovjet hadsereg helységharcban a legjobb volt a II. világháború folyamán.
6. Szovjet páncélosállomány állapota 1941 júniusában a következő volt:
teljes állomány (zárójelben a határmenti körzetek): 23.106 (12.782)
teljesen ép: 2.611 (2.157)
kisebb javításra vár: 16.080 (8.383)
nagyjavításra vár: 2.157 (1.247) (mozgásképtelen)
újáépítésre vár: 2.258 (995)(mozgásképtelen)
Természetes ez is hatalmas mennyiségi fölény még így is a németekhez képest, ugyan akkor figyelembe kell venni, hogy a támadás pillanatáig legyártott kb 1.500 T-34 és KV harckocsihoz a legénység kiképzése folyamatban volt, ezért ezek akkor még nem voltak bevethetőek.
És akkor néhány apróság:
-Nem értem a 1942. őszére vonatkozó Harkovi megjegyzést (az nem május akar lenni)?
-Igen a szovjetek nagyszámú Shermant vetettek be Magyarországon, de nagyszámú szovjet technikát is többek között T-34/76-85 és ISz-2-t, de Hazánk mellékhadszíntér volt, és ha megnézzük 1945-től a szovjet harckocsiállomány eleve relatíve kevés számú itt. Pl a budapesti bekerítésben a németeknek kb 400 páncélosa van, míg a szovjetek ugyan itt kb 200 páncélost vetnek be (ennyit erről, hogy csak erőfölényben tudtak győzni).
Ajánlott olvasmányok:
Robert Kershaw: Háború virágfüzérek nélkül
Szabó Péter - Számvéber Norbert - A keleti hadszíntér és Magyarország 1941-1943
Rezun (Viktor Szuvorov): A jégtörő
Rezun (Viktor Szuvorov): Az M-nap
Hirtelen ennyi, bocs attól akinek hosszú a hozzászólás!
TG