Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
Solt #3631 Befejezésként, itt leírom a világ utolsó igazi lovasrohamát, amit persze a magyar huszárok hajtottak végre
1941. Augusztus 15.-én az orosz hadsereg ellen, íme. Egy német katona beszámolója alapján: „Reggel
óta kemény harcban álltunk egy magas vasúti töltés oldalába beásott és szívósan védekező ellenséggel
szemben. A nap folyamán már négyszer támadtuk őket, de mind a négyszer visszavertek bennünket. A
zászlóaljparancsnok minden hangnemben ordítozott, a század parancsnokok tehetetlen voltak. A sürgős
tüzérségi tűz támogatást hiába kértük, az egyre késett. És ekkor egyszer csak megjelent a színen egy
magyar huszárezred, lóháton. Mind nevetünk. Ugyan, mit akarnak itt ezek a magyarok? Kár lesz azokért
a pompás, elegáns lovakért. Ekkor szinte kővé meredtünk. Ezek a fickók megőrültek. Huszárszázad
huszárszázad után robogott felénk. Elhangzott a vezény szó. A barnára sült arcú, karcsú lovasok úgy
ültek a nyeregben, mintha belenőttek volna. Parancsnokuk, egy magas, fénylő aranygalléros huszár
ezredes kirántotta a kardját. Négy öt könnyű páncélgépkocsi kanyarodott ellő a szárnyakra, és már
vágtatott is a sík mezőn a huszárezred, kivont kardjuk csillogott a lemenő nap fénylő sugaraiban. Talán
Seydlitz rohamozott így egykoron. Minden elővigyázatról megfeledkezve ugrottunk fel állásainkból.
Olyan volt az egész, mint egy nagyszerűen megrendezett lovasfilm. Eldördültek az első lövések a töltés
felől, aztán mind ritkábban hallottuk őket. Azután szinte kidülledt szemmel, hitetlenkedve néztük, amit
láttunk, hogy a szovjet ezredkatonái akik a mi századaink támadásait olyan hevesen és elkeseredett
ellenállással verték vissza, most sorra ugrálnak fel és szinte eszelősen futnak, menekülnek a diadalmasan
száguldó magyarok pedig űzik, hajtják maguk ellőtt az oroszokat, és fénylő kardjaikkal gazdag, nagyon
gazdag aratást végeznek köztük.”
A huszárságnak nem is lehetett volna ennél szebb hattyúdala és a gépek korábban is be tudták
bizonyítani, hogy a magyar huszár több ezer éves fája talán nem nőtt ki hiába.
Forrás