Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
ambasa #12361 Nos, biztos én írok túl bonyolultan és csapongóan, de úgy látom megint nem sikerült megértened a mondanivalóm velejét. A német páncélosállomány növekedése csak egy példa, hogy egy kiragadott adatból ne vonjunk le messzemenő következtetést, ha az nem folyamatában és összefüggéseiben vizsgáljuk.
Tudom ez egy nagyon jól hangzó mantra a benzin, de a kérdés sokkal árnyaltabb. Először is nem igaz, hogy a németek benzinhiány következtében nem tudtak volna akár hadműveleti méretű támadó hadműveleteket kezdeményezni egészen 1945 márciusáig. A benzinhiány akkor vált krónikussá, de ehhez hozzájárult az elosztási-szállítási rendszer összeomlása is. Nem véletlenül, hogy a németek egészen 1945 március közepéig aktívan lépnek fel a Dunántúlon, majd röpke két-három hét alatt, visszavonulás közben vagy 1000 páncélosukat robbantják fel. Mint lentebb írtam 1944 őszére, mivel június után a szövetségesek nem folytatták elég intenzíven a német olajipari létesítmények rombolását ismét elégséges szintre emelkedtek a benzintartalékok, annyira, hogy decemberben 3 gépesített hadsereggel tudtak támadni. Emlékeim szerint Wenck hadserege sem panaszkodott üzemanyaghiányra 1945 áprilisában (természetesen ez nem jelenti, hogy a németek bővében lettek volna az olajnak, de ha nagyon akarták, a szállítási rendszer összeomlásig tudtak biztosítani a kellő helyre.
Ettől függetlenül a benzin kérdést kicsit túldimenzionálod. Természetesen fontos, de a német ipar és szállítási rendszer sokkal inkább szénfüggő volt. Minden 100 km feletti szállítás vasúton történt, és a műbenzint is ebből állították elő. 1944 augusztusában elvesztették Ploiestit, mégis kihúzták még vagy nyolc hónapot és ezt nem a zalai olajjal érték el. Nem véletlen, hogy a németek igen hevesen harcoltak a Dunántúlon ugyanis a Ruhr vidék körülzárása és Szilézia elvesztése után a bakonyi szén lett a legjelentősebb forrásuk. Igen, számos visszaemlékezés szól 1945 áprilisában tetemes mennyiségű, át nem vett német fegyverekről, pl magyar pilóták is beszámolnak emlékeim szerint, zsír új repülőgépekről, aminek nem volt gazdája. Igen, de azt a gyárban berepülték, majd átrepülték azokra repülőterekre. A gond ismét az elosztási és a szállítási rendszer összeomlása volt, ami igen benzinhiányt is okozott, de nem csak azt.
Az hogy a bombázóoffenzíva sikeressé válhatott, ahhoz nem csak a német pilótaképzés összeomlása, hanem Franciaország elvesztése is hozzájárult, hiszen ekkortól tudtak előretelepíteni olyan navigációs rendszereket, amellyel már a Ruhr vidéken túl is tudtak pontosan bombázni. Addig pl Berlint vagy megtalálták vagy nem.
A légvédelmi lövegeknek meg ott volt értelme, hogy igen nem kellett hozzájuk benzin, és 3000 méter felé kényszerítették a bombázókat, amellyel jelentős mértékben rontották a célzási pontosságukat. Én sem láttam pontos statisztikákat, a német légvédelem általában magának írta jóvá az éjszakai vadászrepülőgépek skalpjait is, szerintem nem a lelövés mértéke volt a fő jelentőségük, hanem a támadás zavarása. De ez ebből a szempontból most lényegtelen, hogy a német légvédelmi tüzérség mennyire volt hatékony, a lényeg az hogy a németek úgy gondolták, hogy ez elég hatásos, vagy/és hogy ez a lehetőségük. Természetesen az már lehet vita tárgya, hogy vajon jól gondolkoztak-e és erőforrásaikat hatékonyabban is fel tudták volna használni.
TG