Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
#11716
Figyu Cifu, én azt nem értem hogy miért pont a Me 262-t pécézed ki azzal, hogy állítólag "csomó erőforrást" lekötött, ami egyrészt erősen vitatható, másrészről pedig a németek akkori leghatékonyabb gépe volt, gyakorlatilag az egyetlen harceszköz, aminek a levegőben 44 végén/45 elején még jó esélye volt szövi gépeket lelőni, merthogy addigra a motoros vadászokat a számbeli fölény egyszerűen lemosta az égből és iszonyat gyenge költséghatékonysággal működtek.
Az egész az elején onnan indult, hogy a Me-262 és a He-163 konkrét például két olyan német "csodafegyver", amelyek kicsit sem emlékeztettek a későbbi vadászgépekre - vagyis korántsem jártak annyival a konkurencia előtt, mint ahogy néha az be van állítva - lásd az említett szövetséges sugárhajtású vadászgépek.
Az erőforrás lekötéssel kapcsolatosan erősen vitatható álláspontom roppant egyszerű: kifejlesztésével együtt olcsóbb volt a Me-262, mint a konkurens, potens alternatívák, a'la például Ta-152? Tudomásom szerint nem. Igen, a Ta-152-nek is megvoltak a problémái, ám mégis realistább lett volna (szerintem) arra koncentrálni, mint a Me-262-re. Párhuzamosan több fejlesztést háborús helyzetben az végez, akinek rengeteg erőforrásra van - a németek 1943-tól nem igazán estek ebbe a kategóriába. Ezzel ők is tisztában voltak, ezért is adtak zöld utat a Me-262-nél jóval olcsóbb He-163-nak... Az valóban olcsó volt...
Hogy a 262 ette volna a pilótákat, arról én nem tudok. Persze voltak ott is balesetekből fakadó veszteségek, de semmi extra nem jut eszembe, minden típusnál voltak.
Javíts ki, ha tévednék, de 1944 második felétől a Luftwaffe ilyen tartalmú nyilvántartásai meglehetősen foghíjasak már, a Me-262 egységeknél az első és utolsó példa a Kommando Nowotny, amelynek még rendesen követett veszteség- és baleseti nyilvántartásai voltak. Őket felhozni azért nem akartam, mert hát kísérleti egység volt, és erre hivatkozva szokták mindig megemlíteni, hogy egy kísérleti egységnél törvényszerű, hogy kiütköznek a hibák, magasabbak a baleseti arányok.
De ott a 40 Me-262-esből 26 elvesztett gépről van információ, a következő arányokkal:
-1 hajtóműhiba 9km magasan (kiugrott a pilóta)
-1 hajtóműhiba leszállásnál
-1 felszállásnál összetört
-1 légiharc után zuhant le (feltehetően megsérült a légiharcban, ez volt Nowotny gépe)
-5 gépből kifogyott az üzemanyag, és emiatt törtek össze / zuhant le
-2 gépet lelőttek felszállás közben
-2 gépnek a futóműve hibásodott meg, ezért szenvedtek balesetet
-1 ismeretlen okból (de feltehetően baleset)
-1 gumidefekt felszállásnál
-11 gépveszteség pedig ellenséges tevékenység általi
Ezek az adatok 1944 szeptember 26 és november 8 közöttiek, utána ugyebár átkeresztelték őket JG7-re.
Ha tudsz jobb adatot, hajrá. De azért ebből is látszik, hogy korántsem sem csodásak ezek az arányok. Lehet jönni azzal, hogy dehát a Bf-109 is mennyi balesetet szenvedett a korai időben a keskeny futóműve miatt. De ebből a szempontból most kevésbé mérvadó.
A költségiről meg annyit, hogy a sárkány a német wiki szerint 87 000 RM volt egy darab és kb. 6000 munkaóra és semmilyen stratégiailag hiánycikknek számító anyagot nem használt.
Igen, de ebben nincs benne a fegyverzet, a rádió, a hajtóművek, a kiegészítő rendszerek. A hajtóműről tudjuk, hogy ~700-800 óra volt elkészíteni, és cirka 10 000 RM-be került, de ugyebár 2 darab kellett eleve belőle, ezzel együtt is valóban relatíve olcsó volt (a BMW-801 ~45 000 RM és 1520 óra volt 1944-ben, a DB605 ~37 000 RM és ~2200-3000 óra). A Bf-109G-10 ára pedig ~60 000 RM volt 1944-ben, és 2000 munkaórába telt összeszerelni a gépet.
De remélem látod a pontot. Olcsónak nem volt tekinthető annyira a Me-262...