Minden amit a II. világháborúról és a Harmadik Birodalomról tudni lehet
-
harcu #1125 Azért az tagadhatatlan, hogy a német harckocsik összességében gyengébbek voltak a szovjeteknél. A háború elején még csak technikai fölényük sem volt, 1941-1942 elejéig meg a kevés számú T34 és KV bőven sebezhetetlen volt a zömmel PzIII, PzII és T-38-asokkal felfegyverzett németeknek. Aztán a később megjelenő PzIV L/41-es lövege egalizálta az állást, a szovjetek viszont változtattak a T34-esen és kijött az új modell, változtatott löveggel és változtatott toronnyal, ami megint egyenértékűvé tette a kisszámú PzIV-essel. Bár a német harckocsik fel voltak szerelve rádióval és fejlettebb volt a célzóberendezés, valamint a torony is tágasabb volt, a személyzet pedig jobban el volt szeparálva a munkavégzést tekintve. de a szovjetek a nagy számban épített harckocsik miatt ezt ellensúlyozták. A 42 végén bevetett Tigerek és a 43 elején megjelenő Pantherek miatt egy időre a németek fölénybe kerültek, de a harckocsik egyrészt megbízhatatlanok voltak, másrészt a benzinmotor miatt alacsony volt a hatótáv, és a teljesítmény is gyenge volt a járművek tömegéhez képest. (Ez mondjuk minden német harckocsira jellemző volt. Bezzeg ma minden korszerű harckocsi német dízelmotorral megy, kivéve az M1-et). A szovjetek hamar reagáltak, a 122 és 152 mm-es rohamlöveggyártásukat felfuttatták, a KV-t és a T34-est felszerelték 85 mm-es löveggel, valamint 1944-es kijött a JS széria a jobb, de drágább 100 mm-es löveg helyett 122 mm-essel. Ezzel a fegyverzettel bármilyen harckocsi kilövésére képessé váltak a szovjetek. Persze a JS széria is küzdött gyermekbetegségekkel, a legsúlyosabb a kevés lövedék (28db) és az osztott löszer, valamint a rossz minőségű gyártás miatt az orrpáncél képest volt szétnyílni a hegesztés mentén egy pontos találatot követően. A szovjetek a németekhez hasonlóan a nehéz harckocsijaikat mindig a kritikus pontokban vetették be, ott, ahol a nagyszámú T34-esek nem bírtak az ellenséggel - pl. mert a németek is ott vetették be a hasonlóan önálló csapatokba sorolt nehéz Tiger B-ket. 1944-től a német harckocsik technikailag még jobban felülmúlták a szovjeteket, de azok sokkal nagyobb harcértéket tudtak felmutatni a nagyobb hatótáv, a dízelmotor és a könnyebb gyárthatóság miatt. Ugyanekkorra a szovjet és az angolszász légierő lényegében elsöpörte a Luftwaffét, a vadászbombázók és csatarepülők tömegével végeztek a német páncélosokkal. Ekkorra a Wermacht főleg rohamlöveget gyártott, mert olcsóbb volt, a hangsúly a védekezésen volt, ott pedig jól beváltak a konstrukciók. Itt előnyös volt az alacsonyabb magasság, a döntött páncélzat, a torony hiánya miatti egyszerűbb szerkezet, és az, hogy kiforrott, de elavult alvázakra építve lényegében az eredeti ütemben fenn tudták tartani a gyártás ütemét, így folyamatosan fegyverzettel tudták ellátni a csapatokat.