Medieval Total War
-
A Dalai Lámer #456 Alexius!
Én szintén nyomtam Bizánccal. Először ízin próbáltam, de az nagyon ízi volt, áttértem hardra. Az sem volt valami kemény (early age, természetesen). A bizánciaknál mind az íjász mind a bizánci gyalogos elég sokáig fölényesen veri a többi nép egységeit, ráadásul finanszírozási problémák sincsennek.
Én először keletre támadtam, már a második körben nekirontottam a törököknek. Néhány "év" alatt sikerült őket kiiktatnom, ezután rányomultam a egyiptomiakra. Az volt a stratégiám, hogy egyszerre rárohantam három (leggazdagabb) tartományára, és itt a nagy túlerő miatt nem is nagyon kellett trükközni. Utána vártam, hogy visszatámadjon. Mivel itt szűk a játéktér, csak két tartományban kellet védekeznem. Miután átcsoportosította a seregeit, betámadott, én csak védekeztem és szép lassan felőröltem (bevétele nem nagyon volt, a seregei csak számban múlták fölül az enyémeket). Ezután a maradékot bekebeleztem. Az almohadokkal nem volt kedvem csatázgatni (nem hiszem, hogy kemény diónak bizonyultak volna). A hadműveleti színtér átkerült Közép-Európába. A magyaroknak szintén három vagy négy tartományát támadtam meg egyszerre, utána csak védekezni kellett. Nem sokáig bírták. Következtek a lengyelek. Közben a keleti barbárokat sorra megvettem kilóra, néhány ezer florintért már eladták magukat. A keménykedőknek az ekkor már nagy számban készen álló varég harcosok kopogtattak az ajtóin. És itt hagytam abba, mivel látszott, hogy a végső győzelem csak idő kérdése: a hajóhálózatom már a Gibraltári szoroson túl ért, a nyugati népeknek esetleg néhány feudal sergentje volt, ami fölvehette volna a versenyt a bizánci gyalogosokkal, de a varégoknak nem akadt volna méltó ellenfél. Mind katonailag mind gazdaságilag túlerőben voltam. Bizánc, jó, de míg a többieknél fokoztosan kerülmekl elő a jobb egységek, addig itt kapod az elején a bizánci gyalogosokat, utána várni kell egészen a varégokig. A jó lovasság is későn jön, a katafraktosz előtt a zsoldosok az egyetlen számbavehető ütőerő.
A stratégiám láthatóan nem volt túl szofisztikált: általában több helyen betámadtam, majd vártam az ellentámadást. Kétszeres, sőt időnként háromszoros számbeli túlerőt mindig sikerült visszavernem. (Az ellenség haderejének egy jelentős részét szinte mindig parasztok tették ki.) Ez ott volt különösen hatásos, ahol az elfoglalt tartományokat (+ az eredetileg sajátot) két tartományból meg lehetett védeni. németek ellen valószínűleg nem lett volna annyira használható. Taktikailag is működött a sematikusság: előre a bizánci gyalogosok (esetleg spearmenekkel vegyest, ha volt az ellenfélnek lovassága), mögéjük az íjászok kerültek, a lovasság (alán zsoldosok, (alan mercenary) az üldözésre) a szárnyakra. Az egészet fölpakolni egy magaslatra. Nafta dobót nem használtam, csak amit a gép adott az elején. Nem nagy sikerrel, pedig jó kezekben biztos durva. Az íjászok rendesen megtizedelték a támadót, gyakran a hadvezért is lenyilazták. A többiekkel nem rohamoztam, mert volt egy két szomorú tapasztalatom: a menekülő, de túlerőben lévő ellenfél időnként megfordult, és szétkaszabolta a fölbomlott sorokban rohamozó gyalogságomat. Máskor pedig a pihent erősítésbe futottak bele a srácok.
A támadásokat gyakran a géppel játszattam, le, de mivel mindig sokszoros túlerővel támadtam, többnyire nem is került sor csatára.
Kábé ennyi (nem mondom, hogy dióhéjban). Észrevételek. Te pl. használsz valamilyen speciális alaki rendet?
Csá
-adl-