\"bkv\"

Vélemények, tapasztalatok, történetek.

| busz | metro | villamos | trolibusz | hév | éjszakai | egyéb |
  • Bandee1987
    #4935
    "Lapunk annak próbált utánajárni, mi történik reggelente a BKV garázsaiban. A buszvezetők rövid válasza szerint: semmi különös. Csak éppen tartják magukat a hatályos előírásokhoz. Ja, és még annyi, hogy a céggel szembeni lojalitásukat január elsejétől otthon hagyták. Pontosan azt teszik, amit a munkaköri leírásuk megkövetel tőlük – se többet, se kevesebbet. A problémát az okozza, hogy eddig jóval többet tettek, hogy a cserére érett, túlfutott járművekkel minden áldott nap kiállhassanak. Eddig ugyanis a legtöbb sofőr úgy negyven perccel-egy órával korábban bement a garázsba, hogy az esetleges hibákat észrevegyék, szükség esetén másik buszt kérjenek, és még így is időben odaérjenek a végállomásra. Most tartják magukat a munkaidőhöz, és az írásos utasításokhoz.


    A buszok persze nem december 31-ről január 1-jére virradóra romlottak el, azok korábban is pont ugyanilyenek voltak – mondja a cinkotai garázs egyik sofőrje. – A mi hozzáállásunk változott meg az év elején. És ez nem szakszervezeti akció, mert sok olyan kolléga is hibát jelent, aki nem tagja az érdekképviseletnek. Csak eddig az volt a különbség, hogyha repedt volt a visszapillantó tükre, a sofőr azt mondta, majd jobban figyel, minden egyes ajtózárás előtt előre-hátra hajlongva nézi, nehogy a repedés kitakarjon valakit. Most azt mondja, sehol nincs az leírva, hogy neki hajlongania kell, az viszont igenis le van írva, hogy repedt tükörrel nem mehet ki, mert a repedés miatt nem látszik tisztán, van-e még mozgó utas a vezetőfülke mögött tizennyolc méterrel. Márpedig a tükör előbbutóbb törvényszerűen megreped a kátyús utakon rázkódó járműveken, és gyakorta hiánycikk a garázsokban.

    A buszok műszaki állapotán a sofőrök szerint nincs miért csodálkozni: az Ikarus 260-as szólószéria darabjai 20-30 éves járművek, nem fiatalabbak a 280-as számú csuklósok sem, s a tizenhatodik évükben járnak a 435-ös szériaszámú csuklósok is, a legfiatalabb Volvók pedig ötévesek. A Cinkotáról induló járatok többsége reggel hétkor már úton van és este tízkor áll le, gyors fejszámolás eredményeképpen a buszsofőrök szerint a járművek naponta úgy 400 kilométert tesznek meg. Nem csoda, ha elhasználódnak.
    A cinkotai garázs kerítése mellett parkoló járműsort dögsornak hívták a dolgozók. Az egyik korábbi vezérigazgató rendelkezése szerint az oda kisorolt buszokból kiszerelt alkatrészekkel javították meg a többi, meghibásodott buszt. A dögsoron parkoló járművek neve így lett donorbusz. Egy ideje azonban a donorbuszok is elfogytak.

    – Nézze meg, a nadrág alattharisnyát viselek, a kollégámon dupla nadrág van és hótaposó, így szállunk be a fülkébe – folytatja egy másik sofőr. – Némelyik járművön alulfölül befolyik a víz, sokszor a sáros lé végigfolyik a lábamon. A hideg szél úgy átfúj közben, mintha motoron ülnék. Néha, amikor átnézek egy kukáskocsiba, a sofőr vigyorog rajta, hogy nagykabátban, sapkában vezetek, neki persze fűtött fülkéje, meg tolatóradarja van, miközben az is csak egy fővárosi cég. De nem panaszkodom, húsz éve vezetek, ezt vállaltam, és csinálom is. Nehogy bárki is azt higgye, hogy ez a történet a buszvezetők kényeskedéséről szól.

    – Megmondom, mi a probléma, ahogy azt egy egyszerű buszsofőr látja – veszi át a szót egy másik vezető. – Fél évig folytak az egyeztetések a kollektív szerződésről, mi csak az eddig kapott juttatásainkat kértük, egyetlen fillérrel sem többet. Év közben a csődközelbe jutott BKV-t kisegítő kormány azzal ígért támogatást, hogy a kollektív szerződés juttatásait a cég jelentősen visszafogja. A pénzt valamikor majd 2010. második felében kapná a cég, a nadrágszíjat viszont most kell meghúzni. Nem tudom, be tudja-e tartani a mostani kormányfő az ígéretét 2010 őszén, de nagyon zavar, hogy rajtunk, kisembereken akarják megspórolni a milliárdokat. Január 1-jétől nincs kollektív szerződésünk, van viszont egy tavaly júliusi főmérnöki utasításunk, amely nem kevesebb, mint 65 pontban írja le, mit kell tennie a vezetőnek a jármű átvételekor. Halkan jegyzem meg, hogy a kollektív szerződés húsz percet adott az átvételre, és leírta, mit kell tennie a garázsban dolgozó műszaknak, mit a vezetőnek. Most minden felelősség a vezetőé. Ez az állapot január elsején lépett életbe, csak az ünnepek után senki nem vette észre, hogy hétvégén jóval kevesebb busz áll ki üzemkezdéskor. Most hétfőn viszont az egész város észrevette.

    Egy sofőr a szakszervezeti irodát hívja telefonon, azt mondja, reggel 5 óra 10-re ér be a garázsba, de a vezénylése szerint csak 5 óra 50-kor kell munkába lépnie. Korábban az volt a természetes, hogy előbb átvette a buszt, most nem tudja eldönteni, mit kezdjen a közbeeső negyven perccel.

    – Ha rám hallgatsz, tartaszegy jó hosszú kávészünetet – mondja neki valaki a vonal túloldalán. – Egyetlen perccel se kezdj korábban.


    Forrás: nol.hu (kicsit hosszú, sry, de megéri elolvasni)