CPG, ETA, 88-as csoport, Mos-Oi stb.....
-
KennyG #10 Skinhead Mozgalom:
-A skinhead mozgalom sokak szemében nem több a rasszista és neonáci "kopaszoknál". Ez nem igaz! A felfogás és a belénk programozott hírek, adatok tévesek, akár hiszitek akár nem. Ugyanis az eredeti skinhead mozgalom a 60-as évek közepétõl alakult ki, a fehér MOD és a fekete RUDE BOY stílus keveredésébõl!
A skinheadek munkás osztálybeli kölykök voltak, és azok még ma is, akik gyûlölték a rendszert, a fõnökeiket és az elõítéleteket, szabályokat, stb.! Ugyanakkor ok is tele voltak elõítéletekkel: a hosszú hajú hippik, kispolgárok, rendõrök, stb.-kel szemben! Azt hiszem egy olyan társadalomban, mint akkoriban, de még manapság is, ami jellemzi a brit társadalmat, nem csoda, hogy folyamatos lázadásra késztette a fiatalokat. Egy 70-es évekbeli cikk szerint a hippik békés "szeretkezz, ne háborúz" életstílusa ellen alakult a skinhead mozgalom, ami egy békés, de erõszakos, elsõsorban a testi erõt dicsõítõ ifjúsági hullámnak indult Anglia nagyvárosainak utcáin! Aztán az évek múlásával a mozgalom kettészakadt, majd, mint jelenleg is egyre több stílusa alakult és alakul ki! Mi, akik a skinhead élet stílust követjük, két igen csak eltérõ kultúrát különböztetünk meg. Ezek pedig nem mások, mint a skinheadek és a boneheadek!
Kik azok a Boneheadek?
Nos, a skinhead mozgalom tagjai mindig is büszkén viselték nemzetük színeit, zászlajait, egyéb nemzeti "lobogójukat" dzsekijük bal vállán, de az úgynevezett "egészséges hazafiságnál" ez többet nem igen jelentett. Enoch Powell, és az olyan szervezeteknek köszönhetõen, mint a National Front, British Movement, a skinheadek kettészakadtak! A politika megosztotta az addig sem egységes skinhead mozgalmat, amiben segítõ karjukat nyújtották a médiák is. Azok, akik továbbra is az eredeti bõrfejû kultúrát képviselték, a SKINHEADek elhúzódtak a radikális jobboldaltól. Azoktól a skinheadektõl, akik már túl büszkék lettek magukra, nemzetükre és országukra, olyannyira, hogy elfelejtették szubkultúrájuk "gyökereit", szépen fogalmazva! Hiszen az igazi skinhead értékekkel, a lázadással és az állandóan besörözve randalírozó és kemény osztályharcos, baloldali eszmékkel nem egyeztek a rendpárti, rendõrállamot akaró fasiszták érdekei. Ezeket a skinheadeket kezdte maga köré szervezni a National Front és a British Movement! Ezek a szervezetek és pártok, angolba ültették át Hitler mocskos ideájait, náci eszmékkel tömték az amúgy nem túl értelmes, nem éppen mûveltségükrõl elhíresült srácok fejét! Könnyen bemagyarázták a srácoknak, hogy azért nincs munkájuk, nekik és szüleiknek, mert sok a színesbõrû, az idegen az országban, egy "elit gárda" kell, aki majd rendet vág az országban, stb. Megkezdõdtek a paki-bashing akciók, amit én magam olyan britföldön élõ ázsiai származásúak kollektív veréseként definiálnék, akik sem vallásilag, sem kulturálisan nem tudtak, nem akartak vagy nem volt módjuk beilleszkedni új országukba! Ez a korai 70-es évekre nem csak a jobboldali skinheadek gyakorlott napi edzései közzé, hanem nagy általában skinhead szórakozásnak számítottak, egy-két turbános hindu vagy mohamedán véresre verése. De, a paki-bashing-en ugyanúgy a fekete rude-boyok is kivették részüket, mint a fehér kölykök, tehát ez nem csak a fehér skinheadekre volt jellemzõ! Ezeket az egyre jobban fajilag ítélkezõ és szélsõségesen jobboldali skinheadeket kezdték el Boneheadnek csúfolni a skinheadek! A Bonehead szó annyit tesz, mint Csontfejû! A skinheadek ezt állítólag a nevetséges, buta eszméket hajtó és a rendszeres vitákban alulmaradó rasszista skinheadekre utalva kezdték el használni. Ugyanis ezek a srácok szembefordultak az eredeti skinhead kultúra gyökereivel, a fekete-fehér barátsággal, az utca egységével és a fehér faj felsõbbrendûségét kezdték el terjeszteni a skinhead stílus mögé rejtve! Hiába énekeltek a fekete és fehér zenekarok az egységrõl, a rasszizmus ellen, a skinhead zenei magazinok hiába szólítottak ezek ellen a faji erõszakok ellen, amiket elkövettek a boneheadek, a csontfej betörhetetlen maradt. Hiába voltak a gyakran brutális vérengzésekké fajuló koncertek, partik után vagy éppen közben ért skinhead-skinhead elleni támadások. A feketeinges bõrfejûek elkezdték gyûlölt menetelésüket! Kb. ennyi a Bonehead történet. De térjünk vissza egy kicsit a "skinhead history"-hoz. Félhivatalosan 1969 munkástüntetésein jelentek meg csoportosan, garázda, kopaszra nyírt, bakancsos, elvágott szárú nadrágot és nadrágtartót viselõ huligán fiatalok! De már 1964-tõl léteznek a modok és a rude boyok osztott bandái, akik már rövidre nyírt hajjal, bakancsban, Levi's nadrágokban és hozentrógerekkel buliztak a Soul-Ska zenekarok dalaira, együtt szedték a Bluest (kedélynövelõ drog, talán nevezhetjük a speed korai õsének, de nem olyan durva), vagy együtt füveztek a rude boyokkal. Nevük egyszerûen Hard-Mod volt, vagy Lemons. Ok voltak az elsõ Skinheadek! Akkoriban Baldhead-nek, Lemons-nak, Noheads-nek is csúfolták õket. A skinheadek, rude boyok és a modok a jamaikai bevándorlók zenéjére buliztak, mint pl. Dennis Alcapone, Derrick Morgan, Laurel Aitken, Desmond Dekker, Max Romeo, Motown, Symarip (ismertebb nevén Piramys), stb. Ezek a zenekarok, reggae-soul vagy R'n'B zenéket játszottak! (Az R'n'B és a Soul esetében ne arra a mocsokra gondolj, ami most a rádióból ömlik, annak igazából sok köze nincs a stílusok tiszta valóságához, eredetéhez!) A 70-es évek elején kezdenek megjelenni a skinhead zenei stílus elsõ fehér elõadói, mint pl. az egykori lemezlovas, Judge Dread a skinhead reggae fehér nagykirálya, vagy az elsõ skinhead rock-ot játszó Slade nevû munkásosztálybeli bõrfejû zenekar, akik késõbb az igényes hard rock, majd a gusztustalan glam rock követõi lesznek! A reggae ekkoriban még istenigazából a jamaikai õs-Ska-t jelenti, ami sokkal lassabb és "közönségesebb" volt, mint napjaink Ska zenéje. A zenészek leginkább fekete jamaikai bevándorlókból álltak, akik szívesen énekeltek a nyers, lázadó fiatal skinheadeknek, modoknak illetve rude boyoknak, szexrõl, drogokról, erõszakról, sztrájkról, gazdag disznók kifosztásáról, meggazdagodott gengszterekrõl, akik a nép fiai közül emelkedtek ki és persze egy jobb jövõrõl, amit Ok lesznek hivatottak kiharcolni a munkásosztálynak. A 70-es években jelenik meg a rastafarianizmus és ezzel a békés fekete-fehér egység majdnem szétszakadt, de hála Laurel Aitken, Desmond Dekker, Judge Dread és a többi Ska zenész munkájának a fekete elõadók és a rude boyok-skinheadek együtt maradtak. A Ska lelassult, állítólag a meleg és a rocksteady, az új stílus hatására, ezt kezdték el reggaenek hívni. Ugyanakkor a Ska kezdett felgyorsulni, köszönhetõen az egyre több stílus egyben való ötvözésének. A reggae sztárok legtöbbje, mint skinhead zenész kezdte, egy volt ebbõl Bob Marley is, aki a reggae olyan nagyra emelkedett királya lett. A reggae elfordulni látszott a skinheadektõl, mert a rasták elkezdtek az Afrikába kivándorlás ötletével barátkozni és az afrikai gyökerek kezdtek újra elõjönni. De a korai zenészek, akik nem akartak elmozdulni a skinheadek táborából ügyesen kitalálták, hogy mivel õk fekete jamaikaiak, akkor a zenéjük, nem reggae, mert õk skinheadek, hanem skinhead reggae! Ezzel megkezdõdött egy újabb stílus kialakulása! Nem akarok mélyebben belefolyni a zenei eltérésekbe, mert lehet, hogy sok mindent nem tudok pontosan, és nem voltam ott azokban a dicsõ, korai években, amirõl a mai napig is énekelnek skinhead bandák ezrei ezen a földön! A 70-es években a skinhead színtér kezdett visszaszorulni a Punk robbanás miatt, majd a 70-es évek végére meg volt a legújabb stílus az Oi! Az Oi! mozgalom soha nem látott nagyságot ért el, ekkora méretet nagyon kevés szubkultúra ért el, de ekkorát egyik sem zuhant! Az Oi! mozgalom azokból a munkásosztálybeli punk rockerekbõl és skinheadekbõl alakult ki, akik a két stílus, a két kultúra egyesítését tûzték ki zászlójukra. Sajnos ez nem volt hosszú életû. Az olyan bandák, mint a korai Sham 69, Angelic Upstarts, Menace, a 80-as évek hõsei a Business, a 4 Skins, a Last Resort, az Oppressed, a One Way System, stb. mind világhírnek és elismerésnek örvendenek. Sajnos a 80-as évek közepétõl az egyre erõsödõ bonehead mozgalom elkezdte az Oi! zenét is kiközösíteni magának, hála az égnek a sok verekedésnek, a botrányoknak, a zenekarok lejáratásának és az antifasiszta skinhead akcióknak, illetve a SHARP mozgalomnak, az Oi! megmaradt és megmarad a skinheadek zenéjének. Sok skinhead az Oi!-al elfordult a punktól, de ez nem olyan jellemzõ. A korai punk és skinhead ellentétnek már szinte nyoma sincs, de persze nem tûnt el, ami mindkét érintett félnek a hibája. Nagyjából megérkeztünk napjainkig! Ugyanis hazánkba már a Bonehead mozgalom érkezett meg a 80-as években, sajnos! Igaz az akkori skinheadek, a 80-as évekbeli magyar boneheadek nem is nagyon tudtak a korai idõben náci rockot hallgatni, az csak a 85-ös évektõl kezdett el betörni hazánkba, addig és sajnos a mai napig is rengeteg bonehead hallgatja antifasiszta, rasszista, sõt baloldali skinhead bandák dalait is, ezt vehetjük a butaságuknak is, de sajnos nem csak az. Tenni kellene érte valamit, de az egy nagy és kegyetlen utcai harcnak és folyamatos propagandamunkának, illetve folyamatos média munkának lenne csak az eredménye, és az 50-60 ember közül csak 4-5 aktív igazán. De hagyjuk is a magyar kegyetlen valóságot. Az Oi! bandák közül sok politikus hangvételû volt, hiszen munkás kölykök alapították, az Õ életükrõl és a harcukról szóltak a dalok, az egységrõl feketék és fehérek, illetve punkok és skinheadek között, a társadalmi különbségek, a rendszer és a gazdasági helyzetekrõl illetve ezek ellen! És az olyan zenekarok, mint az Egészséges Fejbor, Archivum, Valhalla, stb. náci zenekarok, ezért nem nevezhetõek skinheadeknek! Csak csontfejûeknek, Boneheadeknek!
-A SHARP mozgalom a 80-as évek közepe-vége felé kezdett el mûködni New Yorkban! 1987-ben pár New Yorki skinhead elhatározta, hogy megpróbálják tisztába tenni a skinhead mozgalomról alkotott képet az emberek fejében, és a kezdetben lehetetlennek tûnõ álom egyszer valóra vált. A folyamatos propagandamunka, a médiákban való szereplés, illetve az állandó harc megtette hatását, sokan az életükkel fizettek a mozgalmunkért, hogy megérte-e vagy nem, nem tudjuk és nincs jogunk eldönteni! A SHARP jelentése: Skinheads Against Racial PRejudice-Skinheadek a Faji Elõítéletek Ellen! A mozgalom célja a skinhead stílus megtisztítása a neonáciktól és a Boneheadek elkülönítése a skinhead scenebõl illetve az Oi! scenébõl való kirekesztésük! A 80-as évek végére már ez a küzdelem nem csak a szórólapozásból állt, hanem igazi háború volt! Skinhead bandák járták Amerika utcáit és nácikra vadásztak. Rengeteg skinhead halt meg ebben a harcban, de küzdelmük sikeres volt! A névtelen harcosok halála és küzdelme nem volt hiába! Ha fogalmazhatunk így. A neonácik "eltûntek" vagy csak színesebb köntösbe bújtak és Amerika szerte elkezdõdött a SHARP és a skinhead mozgalom virágzása! Európába a Walesi Oi! banda énekese, Roddy Moreno (The Oppressed) által lett áthozva! Õ telepítette meg Európában, illetve az Õ munkájának és propagálásának köszönhetõen az egykori New Yorki skinhead csoport álma egy világméretû csoport, egy küzdelem, illetve egy új mozgalommá vált! A Walesi Oppressed egy 80-as évekbeli Oi! banda, akik mindvégig küzdöttek a náci szemét ellen! Dalaik a nácik és a jobboldal támogatói ellen szóltak! De igazán csak a SHARP felkarolásával váltak igazán népszerûvé! Legendás kislemezük: Fuck Fascism EP, amit az Anti Fascist Action szervezet adott ki és a teljes bevétel 20%-át a zenekar az AFA-nak ajánlotta fel! A SHARP mozgalom megismertette és bemutatta a kölyköknek a skinhead értékeket és fontossá tette számukra ezeket! Bemutatták a mozgalom valódi történetét, beszéltek a skinhead identitásról és megpróbálták felnyitni a srácok szemét! Sikeres volt, ezt akkoriban csak nagyon kevesen hitték el, de ma már tudjuk! Manapság a SHARP "kifújt" az USA-ban és sokkal aktívabb ebben Európa! Nagyon sok SHARP aktivista baloldali, szélsõbalos eszmékkel rendelkezett, ezek egy idõ múlva, azt hiszem 1989-ben megalakították a MAYDAY SKINS szervezetet, ami egy redskin csoport volt! Ezek voltak azok a skinheadek, akik a SHARP "politika mentességét" megelégelve egy sokkal harcosabb, politikusabb és aktívabb mozgalmat akartak a régi romjain életre kelteni. A Redskinheadek, azaz a vörös-kommunista skinheadek már a mozgalom kezdetétõl léteztek, sõt a 80-as években még pártot is alapítottak ezen a néven, ilyen néven mûködött is egy szocialista ideológiájú skinhead zenekar Angliában! A MAYDAY csoport összefogott jó pár Amerikai-Európai redskin csoporttal és közösen hozták létre a RASH egységét jelképezõ, Redskin United mozgalmat! A RED and ANARCHIST SKINHEADS - Vörös és Anarchista Skinheadek, mint radikálisan szemben állnak a rendszerrel, z elõítéletekkel, globalizációval, kapitalizmussal, természet és állatvédelemmel! Kevesebbet beszélnek, kevesebbet hallani róluk, de hatékonyabban cselekednek, mint a SHARP!!! Rendszeres találkozókat szerveznek, amit igyekeznek a nácik által fertõzött területekre szervezni, hogy jól elverjék, megalázzák és elijesszék a csontfejûeket! Manapság a legaktívabb skinhead csoportosulások a redskin csoportok!
-Nem akarom és nem is tehetném, hogy megírjam itt, ki lehet igazi skinhead és ki nem! Azt hiszem ezt mindenkinek éreznie kell a szívében! De ahhoz, hogy valaki igazán "képviselni" tudja ezt a mozgalmat, nem árt, ha tisztában van a gyökereivel, és nem árt, ha utána néz a skinhead kultúrának, mielõtt felhúzza a bakancsát és a nadrágtartóját!
Stay Rude! Stay Rebel! Stay Sharp!
Oi! Against Fascist Scum!!!
Oi! Forever:
Ferike - Skinbomb Fanzine