14 éves voltam és abban reménykedtem, hogy egy napon nekem is lesz
barátnőm...
16 éves koromban jártam egy lánnyal, de ebben a kapcsolatban nem volt
semmi szenvedély. Úgy döntöttem, hogy életem hátralevő részét egy
szenvedélyes nő mellett töltöm el...
A főiskolán rátaláltam egy szenvedéllyel teli lányra, de túl
emocionálisnak bizonyult. Olyan volt, mint egy királynő egy jól megírt
drámában: mindig
csak sírt és öngyilkossággal fenyegetődzött. Elhatároztam, hogy egy
olyan nőre van szükségem, aki stabilitást nyújt nekem...
25 éves koromra találtam is egy kiegyensúlyozott hölgyet, de eléggé
unalmas volt. Abszolút megbízható jellemként semmi sem hozta őt lázba.
Az életem egy nagy pangássá vált, úgy gondoltam, hogy izgalomra van
szükségem...
28 évesen találkoztam egy izgalmas nővel, de nem tudtam lépést tartani
vele. Egyik dologból a másikba kapott, sohasem állapodott meg semmi
mellett. Zabolátlanul művelt mindenfélét és mindenkivel flörtölt.
Legalább
annyiszor éreztem nyomorultnak magam, mint boldognak. Azt gondoltam,
hogy egy ambiciózus hölgy jót fog nekem tenni...
31 éves koromban rátaláltam erre a nőre. Ő valóban a földön járt.
Összeházasodtunk. Olyan ambiciózus volt, hogy elvált tőlem és mindenemet
elvitte...
Most 40 éves vagyok és úgy érzem, lelkileg is érett férfivá váltam.
Egészen egyszerűen egy olyan nőt keresek, akinek bazi nagy csöcsei
vannak...
#5741