Interaktív online szolgáltatásokat, digitális televíziózást is lehetővé tesz a VDSL-típusú internetkapcsolat. A technológia az ADSL sebességének többszörösét biztosítja.
A ma elterjedt DSL (digitális előfizetői vonal) technológiához hasonló eljárásra alapul, ám jóval gyorsabb internetelérést biztosít a VDSL (Very High Speed DSL). A kapcsolattípus az ADSL-hez hasonlóan aszimmetrikusan is működhet, azaz a végfelhasználó felé nagyobb sávszélességet biztosíthat, mint "kifelé", ám annál jóval nagyobb sebességen. Emellett ismert az eljárás szimmetrikus, vagyis mindkét irányba egyenlő sebességet garantáló módozata.
Míg technológiai korlátok miatt az ADSL sebességének elvi felső határa másodpercenként 8 megabit (Mb/s) letöltéskor, illetve 1,5 Mb/s feltöltéskor, a VDSL-nél ugyanez 52, illetve 26 Mb/s. A kapcsolattípus jelentős hátránya távolságérzékenysége: az ADSL-nél a központtól vezetékhosszon számolva több mint 5 kilométerre is kiépíthető a kapcsolat, ezzel szemben a VDSL hatósugara maximálisan 1500 méterig terjedhet, s a távolság növekedésével gyorsan csökken az elérhető sebesség. A nagy sávszélességet kínáló elérés-típus egyelőre leginkább különböző fejlesztési projektekben működik, a kereskedelmi bevezetését nagyban akadályozza kiépítésének költségvonzata. Az első nagyobb próbaprojektek egyike még 2000-ben indult a norvégiai Stavanger városában, ahol 750 előfizető vehette igénybe a VDSL-t. A technológia alkalmazására jó példa az egyik bangladesi irodaház, a Sena Kallyan Bhaban, ahol az idei év áprilisában kezdték meg az egyedi VDSL-kapcsolat kiépítését.