és ha lehet a válaszai is
  • ipszilon
    #70
    amikor kisebb voltam mindig úgy képzeltem el a világűrt, mint egy nagy fekete gázt, amely egy dobozba van belezárva és egy kislány tartja a kezébe, és ez a kislány is egy Földön lakik, ami a világűrben van, ami valójában egy nagy gáz...stb!:-)
    az egész egy körforgás, ami valahol összeér!
    mindenesetre nekem is nehezemre esik a semmi és a végtelen fogalmával megbírkoznom!
    szerintem nincs is! csak mi találtuk ki, hogy megmagyározzunk olyasmit, amihez még nem értünk!