Ird ide kedvenceidet
  • Eye-scream
    #221
    VÖRÖS RÉBÉK

    "Vörös Rébék általment a
    Keskeny pallón s elrepült
    Tollászkodni, már mint varju,
    Egy jegenyefára űlt.
    Akinek azt mondja: kár!
    Nagy baj éri és nagy kár:
    Hess, madár!

    Ő volt az, ki addig főzte
    Pörge Dani bocskorát,
    Míg elvette a Sinkóék
    Cifra lányát, a Terát.
    De most bezzeg bánja már,
    Váltig hajtja: kár volt, kár!
    Hess, madár!

    Pörgé Dani most őbenne
    Ha elbotlik se köszön,
    S ha ott kapja, kibuktatja
    Orrával a küszöbön.
    Pedig titkon oda jár,
    Szép asszonynak mondja: kár!
    Hess, madár!

    Cifra asszony színes szóra
    Tetteti, hogy mit se hajt:
    "Kend meg köztünk ne csináljon
    Háborodást, házi bajt,
    Nem vagyok én csapodár."
    Rebi néni mondja: kár!
    Hess, madár!

    Másszor is jön, hoz fehér pénzt,
    Piros kendőt s egyebet:
    "Nesze, lyányom? e mézes bor
    Erősítse a szived:
    Szépnek úgy nem tenni kár!"
    - "Hadd jöjjön hát a kasznár."
    Hess, madár!

    Háborúság, házi patvar
    Attól kezdve van elég;
    De nem hallik a szomszédba:
    Pörge Dani tűri még.
    A bölcső is ott van már:
    Künn egy varju mondja: kár!
    Hess, madár!

    "Asszony, ördög! vidd apádnak
    Haza ezt a gyermeket -
    Ne! a varjut (hol a puskám?)
    Útra meglövöm neked."
    Varju azt se mondja: kár!
    El sem is rebbenti már:
    "Hess, madár!

    Híre terjed a helységben:.
    "Tudjátok, mi az eset?
    Pörge Dani egy varjút lőtt
    S Rebi néni leesett!"
    Rebi lelke nem vón' kár:
    De, mint varju, visszajár
    Hess, madár!

    Gyilkost a törvény nyomozza;
    Szegény Dani mit tegyen?
    Útnak indul, bujdosásnak,
    Keskeny pallón átmegyen.
    Szembe jött rá a kasznár.
    Varju elkiáltja: kár!
    Hess, madár!

    Keskeny a palló kettőnek:
    Nem térhet ki a Dani;
    Egy billentés: lent a vízben
    Nagyot csobban valami.
    Sok eső volt: mély az ár.
    Varju látja, mondja: kár!
    Hess, madár!

    Bujdosónak kín az élte;
    Reszket, ha levél zörög:
    Felvont sárkányt vesz kezébe,
    Hajtja éh: "megállj, görög!"
    Varjú mind' kiséri: "kár!...
    Fennakadsz te, szép betyár!"
    "Hess, madár!"

    "Most ebédre, hollók, varjak
    Seregestül, aki van!
    De szemét ne bántsa senki:
    Azzal elbánok magam."
    Fekete volt; mint bogár:
    Asszony ott sír: "mégis kár!
    Hess, madár!"

    Vörös Rébék általment a
    Keskeny pallón: most repűl;
    Egy varjúból a másikba
    Száll a lelke, vég ne'kül
    S kinek ő azt mondja: kár!
    Nagy baj éri és nagy kár.
    Hess, madár!