Várok mindenkit, akit érdekel a téma, gyakorlott, vagy profi TA-zó, testelhagyó
-
#575
12.én hétfőn (2006.06.12) úgy 16:30-17:17 között analitika-tanulás mellett elaludtam.. és jobb dolog történt, mint hogy álmodtam volna. Egy irányított álmom volt! voltak álomszerű képeim, aztán eltűntek, visszatértem kicsit tudatos szintre.. megint visszamentem és az álom egy pillanatában egyszercsak újra érezni kezdtem amit már régebben nem, az úgynevezett ismerős érzést. Elkaptam, és belementem egy tudatos álomba. Ez az érzés mindig úgy történik hogy álmodás közben közeledek valami felé halványan ami ott lappang, de nem veszem észre, mert közben folytatódnak az álomképek tovább. Tettem egy mozdulatot álmomban, és ezzel a mozdulattal egyszerre mondtam ki magamban: Igen, most itt és most megvan. A szokásos érzés volt. Érzed ahogy belemész, még mindig azt hiszem hogy megfeszülnek kissé az izmaim akkor, legalábbis éreztem őket. Az az álomkép szokásosan eltűnt, ahol megtettem azt a bizonyos mozdulatot. Megint lebegtem, megint nem tudtam tisztán hogy mi történik. Háttal feküdtem keresztbe az ágyon, lábam az ágyról lelógott a földre. Biztos vagyok hogy a testhelyzet is kicsit okozója volt annak, ami ezután következett. Szelet éreztem. Nem úgy ahogy egy normális álomban, hanem, úgy, hogy tényleg éreztem a bőrömön. (persze nem fújt ott a szobában a szél :) Azt éreztem hogy azért érzek szelet mert körbe-körbe forgok. vízszintesen. Valaki mintha megfogta volna a lábamat és úgy pörgetett volna. Bejött egy kis félelemérzés. Halványan mintha hangokat hallottam volna, pontosabban egy hangot: "Na jó, most akkor pörgessük balra." Megnéztem, és tényleg most már balra forogtam a tengelyem körül. Ettől még jobban elkezdtem félni. Félni, ami azt jeleni, hogy veszélyben éreztem magamat, és az váltotta ki, hogy ennyire élethű volt. Mellesleg egyszerűen semmi nem lehet élethűbb ennél a valóságon kívül, Tudtam hogy jó lenne még ott maradni, de már akkor fel akartam ébredni, mert egyszerűen inkább ébredjek fel, csak ne történjem velem valami komolyabb baj. pedig csak álmodtam.. ennyire élethű volt. Fel akartam ébredni, tudatosan. Nem tudtam! Mi van mondom, valaki csináljon valamit, Operátor vigyél ki (mint az Animátrixban :), mert egyszerűen nem tudtam felébredni, úgy, hogy pontosam éreztem közben hogy milyen testhelyzetben fekszem ott az ágyon. Gondolhatjátok milyen volt amikor egyszer csak rövid időre "rab" lettem, mert nem tudtam mozgatni a karom, a lábam, semmimet, és eközbe mindent éreztem de nem ébredtem fel pedig akartam. Aztán lassan eljött aminek el kellet jönnie: feloldódás, halványodás, eltűnés. Felébredtem. Már nem nagyon akartam mozgatni semmimet, már rájöttem hogy vége, milyen jó volt, meg jó lett volna még, meg miért nem maradtam ott még egy kicsit, de olyan valóságos volt, hogy ki kellett mennem onnan. Feküdtem még gondolkodva ezen, aztán felkeltem megírni ezt :)