színészek: az a jelenet pl számomra megdöbbentően jó volt, amikor a parancsnok fia meghal. a parancsnok nem a sablonos-tipikus "jaj leborulok a földre és sírok meg szenvedek"-féle műanyag izét adta elő, hanem tök komoly volt, hogy mint katona és szülő nézte a katona fiát, ahogy az küzdelemben meghal. ilyesmiket még drámai, ún. "komoly" filmben is ritkán látni... ilyesmit csak jó színész és jó rendező tud csinálni.

a másik meg hogy az orkokat nem nyálasították el és nem pc-sítették. a főhős ork (bár morális válságban van) is átjön a portálon, amit életek árán nyitottak meg stb... nem az ork törzsekből akar kiválni, hanem a túlzásba vitt és ork szinten is gonosz varázslás ellen van. a halála meg szintén totálisan súlyos és drámai volt.

aztán a királyt alakító színész is tetszett. első ránézésre ugyan épphogy szörnyűnek tartottam, de itt is kijött hogy jól meg van írva a szerepe, nem volt sablonos.

mondjuk annyit hozzátennék, hogy semennyire se ismerek a játékokat, szóval nem tudom ez mennyire "warcraft-hű"

de az biztos, hogy nagyon sok egyedi dolog van a filmben, nem azt mondom hogy kimagaslóan egyediek, de egyediek.
van súlya a filmnek.