[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
#92899
lecsúszott pár darab.. csak röviden:
Happy Feet - a végtelenül naiv üzenetével és világlátásával együtt (vagy pont azért) nagyon is szerethető és élvezhető darab. Gondolom mindenki ismerő, ez az a pingvines mese, ami arról szól, hogy ha kilógsz a sorból, azt ne szégyelljed, hanem vállald fel. Ja meg védd és szeresd a természetet. Az állatkertes résznél valami kedélyjavító (csoki/sör/cukor) legyen az ember közelébe. Külön érdekesség, hogy a rendezője George Miller volt.
One Flew Over the Cuckoos Nest - régi klasszikus, erős darab. Nagy nevek, nagyon fiatalon (legjobban talán Doki-n lepődtem meg). Egy elmegyógyintézet betegei közé újonnan érkező Jack Nicholson alaposan felkavarja a kedélyeket, harsány, nem igazán beilleszkedő magatartásával. Milos Forman film, a mondanivaló itt kevésbé jött át, inkább csak hangulat film (számomra), elégé keserű lezárással. A kedély javító itt a végére fokozottan ajánlott.
Super 8 - Szintén hangulat film, de ez a 80-as évekbe vissza vissza minket (legalábbis azon szerencséseket akik akkor voltak gyerekek). Kevésbé bírom a gyerek színészeket és a kölykök köré szőtt történeteket,, viszont imádom az UFO-s akár B kategóriás mozikat, itt mégis az UFO-s száll volt az, ami alig kötött le, és a kölyköt története volt az, ami teljesen oda szögezett. Kellemes csalódás volt a rengetek idiótaság (0 IQ hadsereg) ellenére is.
The Life Aquatic with Steve Zissou - egy egy Wes Anderson mozi. Ezzel kb mindent el is mondtam. Talán kicsit annyiban tér el a korábban látottaktól, hogy a történetnek és a cselekménynek még kevésbé van jelentősége és értelme, valamint hogy a filmezése sem a tökéletes szimmetriára törekszik. Persze itt is mindent úgy állít be, hogy középen legyen egy felismerhető vonal/tereptárgy ami elválasztja a kép két oldalát, de itt inkább a két oldal diszharmóniájára épít (pl ha két olyan szereplő beszél, aki a jelenet szerint külön oldalon állnak (vita, eszmecsere, békülés), akkor őket sosem mutatja együtt, egy képkockán, viszont gondosan az egyiket a kép egyik a másikat a másik oldalára helyezi el..). A színek szokás szerint harsányak és oda nem illőek, a szereplők pedig Leslie Nielsent megszégyenítő faarccal képesek a legostobább szituációk végigjátszására. Nekem nagyon nem jött be. A történet, ha valakit egyáltalán érdekel, egy tengerbiólogusról szól, aki az élete minden pillanatát felveszi és dokumentumfilmként tálalja a világ számára. Miután a fél stábot felfalja egy mélytengeri jaguár cápa. elindul bosszut állni, egy terhes riporter és a frissen előkerült (sosem tudott róla) 30 éves fia társaságában. Közben találkoznak a furcsa módon ebben az egy filmben normálisan beszélő (és hangsúlyozó) Jeff Goldblum-al, meg pár kalózzal. Oszt kb ennyi.
Bridge of Spies - Egy amerikai ügyvéd a hidegháború kellős közepén új ügyet kap, védenie kell egy szovjet kémnek tartott személyt. Az eset kapcsán titokban felkérik, hogy bonyolítson le egy fogoly cserét az NDK-ban raboskodó amerikai kémpilóta visszaszerzése érdekében. Sem a játékban, sem a fényképezésben, sem a zenében sem a történetben nem kiemelkedő, de teljesen fogyasztható mozi.
Confessions of a Dangerous Mind - Sam Rockwell az egyik kedvenc karakter színészem. Itt sem kap a korábbiaktól nagyon eltérő szerepet, egy paranoiás minden bizonnyal zakkant elmével megáldott média személyiséget játszik el (Chuck Barris-t, akit a randi és tehetség kutató műsorok atyjának tartanak számon), akit a saját magáról szóló könyve alapján, a CIA beépített és felhasznált arra, hogy a műsor okán tett külföldi látogatások alkalmával, kémtevékenységeket (főleg gyilkosságokat) végezzen el. Érdekes film egy érdekes elme szülte világról, ami akár még igaz is lehet, sose bizonyították az ellenkezőjét (bár az igazát sem). Itt is inkább a hangulat ami nyerő, de a történet is lekötheti az embert.
The Assassination of Jesse James by the Coward Robert Ford - Rockwell itt már jóval visszafogottabb szerepet kapott, de igazából úgy is Brad Pitt és Casey Affeck játékára fog figyelni. Vadnyugat egyik híres banditájáról és az ő kvázi kivégzéséről szól, arról, hogy mi és hogyan vezetett oda, hogy végül a bandájának egy tagja (legalábbis egy rajongója) fejezze be a pályafutását. Elégé zavarba ejtő film, ahogy a címe is mutatja, a 3x embert lemészárló, paranoid és őrült gyilkos lesz a mondák hőse, amíg az őt hátulról lelővő pedig a gyáva, köpni való hitszegő. Erős film, nehezen fogyasztható. Sok a (majdnem) álló kép, elnyújtott a cselekmény, és a film háromnegyedét betöltő lezárás sem éppen egy teljes megelégedést nyújtó befejezést adja, ami némileg felszabadítani a néző lelkét a rá nehezedő súlytól. Ettől függetlenül ezt bátran merem minden nem popcorn mozira vágyó számára ajánlani. Nick Cave, mint a film zeneszerzője meg egyszerűen zseniális, nagyon jó atmoszférát sikerült megteremtenie a rendezővel karöltve. Érdemes figyelni a cameoját is a film vége felé.
Lezárásnak még egy Moon-t elfogyasztok, hogy meglegyen az évnyi Rockwell adagom.
Utoljára szerkesztette: Kmarha, 2016.04.02. 23:37:03