[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
#39772
Fighter in the Wind (2004, http://www.imdb.com/title/tt0416499)
A koreai ifjú, Choi Baedal, nagy álma, hogy repülőgép pilóta legyen, ezért meg is szökik hazájából és Japánba megy, hogy ott majd kiképezzék. Csakhogy a japánoknak a II. világháborúban csak tölteléknek kellettek a nem japán önkéntesek, így - mivel nem akar kamikaze lenni - Choi fogolytáborba kerül, ahonnan csak a háború végén szabadul. Nincstelenül, éhesen kóborol a hozzá hasonló sok százezer földönfutóval a lerombolt és amerikai megszállás alá került országban, egyetlen barátjával, abból megélve, amiből csak tudnak. Az események előbb kegyetlen megaláztatásokba sodorják, majd feltűnik az életében a szerelem is, de végül a hegyekben köt ki, ahol magányos farkasként éli életét, fanatikus, már-már önkínzó módon addig szinte elképzelhetetlen határokig kitolva a tűrőképességét. Amikor két év múlva visszatér, ő kora egyik legszívósabb és legkeményebb harcművésze, aki sorra elpáholja a japán mestereket, hírneve már a nemzeti büszkeséget és a karate hagyományait fenyegeti. Különböző események folytán élete ismét megtörik és megfogadja, hogy nem harcol többet, de vissza kell térnie, hogy megküzdjön legnagyobb ellenfelével.
Eddig szokványos sztorinak hangzik, de ha azt mondom, hogy Choi később felvett neve Masutatsu Oyama, akkor a vájtfülűek máris tudhatják ki ő: igen, a kyokushin karate legendás hírű alapítója. A film az ő életének korai szakaszát dolgozza fel, kicsit heroizált formában, de minden fontosabb eseményt érint. És igen, a(z első bika) is benne van, bár nincs fontosabb szerepe a történetben. (A fickó nyilvános bemutatókon 52 bikát ölt meg puszta kézzel, ebből hármat egyetlen ütéssel, 49-nek a szarvait is leütötte. Másik híres bemutatója egy három napig tartó kumite vidala volt, ahol kétperces váltásokban 300 emberrel küzdött meg, és csak azért nem folytatták tovább, mert az ellenfelek kifáradtak. :) )
A film NEM harcművészes-verekedős, hanem elsősorban dráma, másodsorban történelmi és akció. A küzdelmek nem túlzóak, nem precízen mesterkéltek, hanem sokkal közelebb állnak a valósághoz. A filmben bemutatott események nagy része megtörtént, bár Oyama maga is szerette misztifikálni az életét. Szóval aki valami verekedős, harcművészes filmre vágyik, annak nem fog bejönni, de akit érdekel az alapító mester története, annak érdekes lehet. 7/10
Last Life in the Universe (2003, http://www.imdb.com/title/tt0345549)
Ez meg egy thai/japán romantikus dráma-vígjáték, a lassúbb, kimértebb fajtából. Hősünk, Kenji egy öngyilkos hajlamokkal bíró, rendkívül visszahúzódó japán férfi, aki Thaiföldön él és dolgozik. Élete üres és eseménytelen, amit csak tetéz tisztaság- és rendmániája. Éppen felakasztani készül magát (újra, mivel nem ez az első próbálkozása), amikor megérkezik Japánból az öccse, és ez olyan események láncolatát indítja el, aminek folyamán Kenjinek előbb két hullát kell elrejtenie a lakásában, majd egy szétszórt, rendetlen, és füvező thai lánynál kénytelen meghúzni magát.
Lassú, kimért folyású film, ami hosszú és néma kamerabeállásokkal, az ezeken keresztül bemutatott érzelmekkel operál, mintsem harsány és pergő jelenetekkel. A párbeszédek is rövidek, néhány szavasak. Általában nincs türelmem az ilyen filmekhez, de ez meglepő módon megfogott és az érdeklődésemet egészen a végéig fenntartotta. Az utolsó két jelenet az imdb-n is több feltételezést és értelmezést szült, magam sem tudom, mit gondoljak, bár a credits alatt állítólag van egy harmadik, rövidke jelenet is, ami magyarázatot adhat, de az nálam kimaradt (vagy nincs benne az általam látott változatban). Mindenesetre aki szereti a stílust, annak nagyon ajánlott. 7/10