
[SPOILER használata kötelező]!
CAM verziós filmrol ne irj. Ne pontozz. Ne véleményezz!
Posztereket ne linkelj olyan filmről amit megnéztél. Új film, bemutató/poszter az rendben van.
Film címeket erdeti nyelven is / vagy angolul írjátok ki (zárójelben magyarul is akár)
IMDB linkért extra piros pont jár.
-
#103878
To Kill a Mockingbird
Ne bántsátok a feketerigót!
Még nem olvastam a könyvet, így a történetről is csak keveset tudtam. Azzal tisztában voltam, hogy a rasszizmus ellen szóló korai alkotásról volt szó, ezért is lepett meg, hogy ez a szál mennyire nem kerül előtérbe. A történtek két gyermek szemszögén keresztül van elmesélve, a néző is épp csak annyit lát belőle, amennyit ez a testvér pár is láthat. És bár az apjuk az ügyvéd, aki az istenháta mögötti kisvárosban történ nemi erőszak vádlottját, a fekete bőrű Tom Robinsont védi, magából az ügyből szinte semmit nem látunk ezáltal. Ellenben, a film fele egyfajta kalandfilmként működik, ahol a gyermekek izgalmas nyári szünetébe és iskolai időszakába nyerhetünk betekintést, melyen keresztül be-beszivárog néha a való világ sötétebb árnyoldala.
A film ha nem is lassú, viszonylag komótos tempóba halad előre, fokozatosan ismerkedünk meg a várossal és annak lakóival, erkölcsi beállítottságaival. Igazán kiemelkedő résznek talán a börtön előtt játszódó jelenetet tudnám csak megemlíteni, mely olyan baljóslatú hangulattal rendelkezik, hogy igazi győzelemként ér fel annak a gyermekien naiv feloldása. Ezzel (, és igazából a film egész addigi hangulatával) élesen szemben áll maga a tárgyalótermi jelenet, melyre a gyermekek is beszöknek (a feketék karzatára szorulva). Ez az a rész, mely véleményem szerint a fontossága ellenére, nem igazán lett kifejtve, sem túl bonyolítva. Ellenben a lezárása merőben pesszimista és lehangoló.
A karakterek végig fehérek vagy feketék (és itt nem a bőrszínre vagy a képi világra gondolok), de ezt a regény számlájára írom, bár lehet hogy az jobban meg lett írva. Ettől függetlenül a mondanivalója, az apa hozzáállása a világhoz és tanítása még mindig példa értékű. Nincs erőltetve, szerényen és csendesen szól arról, amiről kell. A film lezárása még furcsán kilóg az egészből, nem vagyok benne biztos, hogy itt mit is akart az író nekünk mondani, de bizonyos szálak le lettek vele zárva. Nem bántam meg, hogy megnéztem, de még egyszer már nem fogok rá sort keríteni.