A matematika szépsége
  • dewdew
    #18
    Most nem a fraktalokrol beszelnek, de a tema bevezetesehez (A matematika
    szepsege) szolnek hozza.

    Nekem a matematika csak az alaplmuveletekbol all, a tobbi is hasznos, de
    rengeteg dolog ertelmetlen. A foiskolan sikerult
    rendesen megutaltatni velem, mert ott egy csomo tok felesleges dolgot tanultunk.
    A matematikanak biztosan van szepsege is, de az arnyoldala sokkal sotetebb, es
    ez elnyomja a szepseget.


    Mi is a matematika? Realis muveletekrol szol, mindent meg lehet vele
    magyarazni, soha nem lehet benne csalodni, stb stb.


    CSAKHOGY EZ NEM IGAZ!!!!!!!!!!!!!! Vannak ellentmondasok is benne, ami
    egyszeruen ellenall a jozan esznek. A tort dimenzio sem semmi, de azt meg lehet
    magyarazni, amint Efreet tette. Amit viszont mutatni szeretnek, az egy tokeletes
    ellentmondas. A kovetkezorol van szo:


    Ez a fuggveny az egyperx (1/x) fuggveny, ami az 1:1 pontban van a legkozelebb az
    origohoz. Innentol mindket "vege" a tengelyek fele konvergal, de soha
    nem eri el azokat. (a fuggvenyt most rajzoltam, azert ilyen csunya.


    A fuggveny alatti terulet a kovetkezokeppen szamolhato ki:

    Most terjunk vissza az elso fuggvenyre. Ha az X tengelyen az 1-tol a
    vegtelenig akarjuk a fuggveny alatti tetruletet kiszamolni, akkor 1-et kapunk,
    tehat annak a terulete pontosan 1 egyseg. Annyi, mint a szaggatott vonallal jelolet
    negyzet terulete.


    VISZONT! es most jon a nagy viszont! Ha az x tengelyen mert 0 es 1 kozotti
    fuggveny alatti teruletet szeretnenk venni, akkor az eredmeny VEGTELEN lesz!!!
    Hogy miert? Mert a fuggveny soha nem eri el az Y tengelyt, ezert akarmilyen
    "magasra" is megyunk, mindig tudunk tovabbra is a fuggveny alatt
    magasabbra menni. Tehat a teruletnek soha nem lesz vege. Az elso esetben viszont
    (1-tol a vegtelenig merve) mindig egyre kevesebb hianyzik az 1 teruletegyseghez,
    de soha nem eri el azt.


    Tehat ez itt a nagy ellentmondas. A fuggveny egyszeru tukrozese sajat maganak
    45 fokos szogu tukrozes eseten. Tehat mind a ket fele ugyanugy viselkedik. A kulonbseg
    megis oriasi. 1 es vegtelen. Nem is oriasi, hanem hatalmas. Es az a legviccesebb
    az egeszben, hogy ha a koordinata rendszert egyszeruen 90 fokkal elforgatjuk,
    vagy csak egyszeruen etnevezzuk a tengelyeket, akkor az 1-bol vegtelen lesz, a
    vegtelenbol meg egy.


    Na emiatt veszitette el a matematika a hitelesseget a szememben.