IL-2 Sturmovik: Battle of StalingradTeam Fusion FB oldalIL-2 1946 MOD telepítésLőszer leírás Vogeltől!Kép feltöltése
IL-2 BoS: Aircraft Familiarisation IL-2 BoS Tutorials CloD: New Pilots
Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.
Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
-
artivizsla #56796 "...Hehe64 válasz | megnéz 2012.08.11 23:19:01 © (16375)
Amit a szovjet vadászok minőségéről írsz, egyszerűen nem igaz.
Megbízható, egyszerű szerkezetek voltak, egyszerű kezelhetőséggel, viszont mind manőverezőképességben, mind tűzerőben mind harcvezetésben elérték, a háború vége felé pedig meghaladták a német repülőgépeket. Bombázók terén szintén egálban voltak. A Pe2, később a Tu2 megfelelt a korabeli taktikai bombázók minőségének, az Il4 a taktikai/távolsági bombázóknak a Pe8 pedig a stratégiai bombázóknak. De a front igényei miatt messze a legtöbb erőforrást a csata, és vadászgépekre fordították. Jellemző hogy a Pe8 gyártását a háború kellős közepén hagyták abba, mert nem voltak számára feladatok, és nem akarták az erőforrásokat szétaprózni.
Arányaiban a szovjet repülőgépveszteségek meglehetősen kicsik voltak már a háború második szakaszától, így 1943-tól gyors ütemben nőtt a szovjet fölény. Jó példa erre a 44-es év. 1944 elején a szovjet légierőnek 8818 harci repülőgépe volt, a németnek 3073. 1944 június végén a szovjetnek 14787, a németnek 2796, és ekkor érte el Németország a termelési csúcsot.
Sorozatban gyártott sugárhajtóművük a szovjeteknek valóban nem volt (Az első kísérleti vadászuk 1942 februárjában repült először), de a háborúban a sugárhajtás semmilyen fontos szerepet nem játszott. (Viszont már 45-ben gyorsító sugárhajtóműveket szereltek a meglévő vadászaikra.)
A háború végén pedig természetes hogy lecsaptak a létező technikára.
Tisztában voltak a sugárhajtású repülés terén meglévő hátrányukkal nem titkolták a lemaradást.
Meghatározták a lemaradást felszámoló ütemtervet.
1. A zsákmányolt továbbfejlesztett német sugárhajtóművekre épülő gépek gyártásba vétele.
2. A megvásárolt Dervent és Nine sugárhajtóművekre épülő gépek gyártásba vétele.
3. A szovjet tervezésű és gyártású hajtóművekre épülő gépek gyártásba vétele.(Saját fejlesztéseiket már ekkor hosszú távra tervezték, követelményként szerepelt hogy a saját tervezésű hajtóművek tolóereje hajtóművenként legalább 4-8 tonna legyen)
A program 1951-től kizárólag hazai fejlesztésű és gyártású(Klimov, Nyikulin, Tumanszkij) hajtóműveket használt.
(Vicces, de a MiG15-ös hajtóműve az angol Nene volt.)
" Az általad írt Yak-3 változat VK-107 motorral csak a háború legvégén jelent meg."
Összesen 4 féle motorral volt gyártásban. VK-105PF VK-105PF2 VK-107A és VK108 motorokkal.
Az alapváltozat valóban két darab 12,7mm géppuskát, és 1db 20mm gépágyút kapott, és 660km/h volt a végsebessége.
A sorozatgyártott változatok elég változatos fegyverzetet kaptak. Volt amelyik 2db, volt amelyik 3db 20mm-es gépágyút, de volt 23mm 37mm 45mm 57mm is. Volt amelyiket rakétakilövő sínnel szerelték. A több mint 4800 legyártott darab elég vegyes társaság.
Képességeiről azért sokat elmond, hogy 1944-ben a Luftwaffe pilótáknak megtíltoták hogy harcot vállaljanak ezzel a típussal 500m magasság alatt. A Normandia csoport is ezzel harcolt, és 273 légigyőzelméből az utolsó 99-et ezzel a típussal érte el..."