IL-2 Sturmovik: Battle of StalingradTeam Fusion FB oldalIL-2 1946 MOD telepítésLőszer leírás Vogeltől!Kép feltöltése
IL-2 BoS: Aircraft Familiarisation IL-2 BoS Tutorials CloD: New Pilots
Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.
Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
-
#32957
Az 1/1 vadászszázad életútja, átszervezései és parancsnokai
háborúvesztes Magyarországnak tilos lett bármilyen katonai repülőerőt létesíteni és fenntartani. Az 1938-ig tartó korszakban a magyar katonai vezetés azonban minden tőle telhetőt megtett a szigorú előírások kijátszására. 1927-ben a fegyver nélküli rejtett légierő részére az az évi honvédelmi költségvetésben 1181 fő részére jelent meg pénzügyi fedezet az úgynevezett Légügyi Hivatal fenntartási céljaira. 1928-ban már 7 rejtett repülőszázad állt fel csendőr, időjelző, pénzügyőr stb. alakulatoknak álcázva. A szedett-vedett gépállományú, de kitűnő személyi összetételű titkos Légierő évről évre fejlődött, egészen 1938. augusztus 21-ig. Azon a napon a jugoszláviai Bled városában egyezményt írt alá a jugoszláv miniszterelnök, valamint a román, cseh és magyar külügyminiszter, amelyben rögzítették a magyar fegyverkezési egyenjogúság elismerését. Ezzel a ténnyel megalakulhatott és porondra léphetett - immár nyíltan, nem rejtve - a Magyar Királyi Honvéd Légierő.
1936. október elsejével, a még rejtett Vadászosztály átalakult a kétosztályos 1. sz. Vadász Repülőezreddé, amelynek II. osztálya három vadász századdal, a 4, 5, 6-os századokkal Kecskemétre települt. Az 1/4-es a KÖR ÁSZ, az 1/5-ös a DONGÓ, az 1/6-os a TEVE századnevet kapta. Meg kell jegyezni, hogy az elnevezéseket általában az egyes századparancsnokok eszelték ki és hagyatták jóvá, vagy csak elfogadtatták a repülőgépvezetőkkel. Az 1/5-ös vadász század parancsnokságát Szabó Mátyás főhadnagy kapta meg.
Az igazság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy Szabó Mátyás először a BIKA nevet találta ki, de néhány nap alatt a többi századok pilótái "a BIKA ugyebár BAROM, tehát barmok vagytok, de lehet, hogy csak birkák!" - szöveggel szórakoztatták az 1/5-ös század tagjait, tréfa gyanánt. Ezt Szabó Mátyás nem viselhette el, és keresztülvitte az azonnali névváltoztatást! Így lett a század neve DONGÓ, vagy sokak által használva, DARÁZS. Elkészült a Kecskeméten ma is használt darázs formája. Elkészültek a tűzzománcozott gomblyuk jelvények, a Fiat CR.32-es vadászgépeikre felfestették a körben ábrázolt, nagyon találó dongót, a hordfelületre pedig felkerültek a ma is használatos piros-fehér-zöld ékek. Tehát 1936. október 1-étől származtathatjuk a DONGÓ-DARÁZS század megalakulását.
A század, de nemcsak a DONGÓ, hanem az egész ezred mind a hat százada, akkor már a Fiat CR.32-es, együléses, olasz vadászgépet repülte. A korábbi olasz szállításokból 1938-ig több, mint száz gép állt rendelkezésre ebből a típusból. Kiképzés és gyakorlatban tartás céljára szolgált a kétüléses Fiat CR.30-as géptípus. A CR.32-es harci gépeken (századonként 9+3) kívül, minden század kapott igen jó repülő tulajdonságú Focke-Wulf Fw-56 Stösser típusú német gyártmányú vadász-gyakorlórepülőgépeket is.
A DONGÓ század, még 1938-ban, az első bécsi döntés után, a felvidéki részek visszatérésekor, továbbra is 1/5-ös századként felkerült - Budapest légvédelmének megerősítése céljából - a mátyásföldi repülőtérre. 1939 tavaszán azonban - az úgynevezett szlovák háború idején - Miskolcon találjuk őket, szigorú készültségben. Még mindig 32-esekkel repültek. A Szobránc térségében lezajlott győzelmes légi harcból - legnagyobb sajnálatukra - a DONGÓ század kimaradt. Nem is sejtették, hogy a sors számukra sokkal keményebb feladatot tartogat... 1940-ben megkezdődött a vadonatúj szolnoki repülőtér benépesítése. (Ez már az 1938-as, úgynevezett győri haderőfejlesztési program keretében történt.) Szabó Mátyást 1940. augusztus 1-jével előléptették századossá, és századával együtt a szolnoki repülőtérre helyezték. Az 1/5-ös század megszűnt, az új szervezésben pedig megalakult az 1. ezred I. osztálya, amely akkor csak egy századból, a DONGÓ-ból állt. Szabó Mátyás pedig egy ideig betöltötte az osztály-század és repülőtérparancsnoki beosztásokat is. A DONGÓ-k ily módon az 1/1-es vadászszázad számozást kapták. Csak a rend kedvéért említem, hogy az első ezred II. osztálya a Kolozsvár-Szamosfalva repülőtéren lelt otthonra Keresztes Béla parancsnoksága alatt. Ténylegesen ennek az osztálynak is csak egy százada szerveződött meg 2/1-es számozással, PÓK néven. A sors igazságot szolgáltatott a DONGÓ-knak, mert ők repültek legtovább, a már igen elavultnak számító harminckettesekkel, így őket kívánta felszerelni az új beszerzésű Reggianne 2000-es, magyar néven "olasz" Héjákkal. Az állandó átszervezésekkel "megáldott" magyar légierőben 1941-ben az 1/I. szolnoki és 2/II. kolozsvári osztályokat, 1. és 2. Gyakorló vadászosztályokká számozták át, úgyhogy mindkettőhöz csak 1-1 század tartozott. Így természetesen a DONGÓ-k Szolnokon maradtak. Ez az állapot azonban csak egy évig tartott, mert 1942-ben már tudott dolog volt, hogy a Jány Gusztáv vezérezredes által vezetett 2. hadsereget támogató 2. Repülődandár Szolnokról fog kitelepülni. A kivonuló vadászosztály parancsnokának Csukás Kálmán vezérkari alezredest nevezték ki. A kétszázados vadászosztály 1. századát a DONGÓ-k alkották., Szabó Mátyás százados parancsnoklása alatt. Így Szabó Mátyás osztályparancsnok - akárhogy is - századparancsnokká degradálódott, akinek - természetesen - ez nem esett jól, de hát katona volt, és túltette magát az eseményen, annál is inkább, mert kiderült, hogy Horthy István tartalékos főhadnagy és egyben Magyarország kormányzóhelyettese, tehát a második legnagyobb közjogi méltóság, ehhez a vadászosztályhoz fog frontszolgálatra bevonulni. És pontosan Szabó Mátyás századába, a DONGÓ-khoz.
Így is történt. Horthy István tartalékos repülőfőhadnagy, 1942. május 1-én valóban bevonult az 1/1-es vadász repülőszázadhoz, a századdal együtt kivonult a keleti arcvonalra, majd pedig tragikus repülő hősi haláláig, 1942. augusztus 20-áig, frontszolgálatot teljesített ugyanott. Horthy István tragikus halála után - 1942 októberében - Szabó Mátyást visszarendelték a hátországba, és részben Szolnokon, de legfőképpen a Honvédelmi Minisztériumban teljesített szolgálatot. Ebben az időben egy másodrendű kitüntetést adtak át számára a hadiszolgálatáért. Kérdésére egy vezérkari ezredes barátja közölte, hogy a döntésre hivatott HM osztályvezető az eredetileg neki szánt Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét indoklás nélkül kihúzta. Ebből Szabó arra következtetett, hogy bár sem írásban, sem szóban Horthy haláláért senki nem tette őt felelőssé - azért mégiscsak - "fekete bárányként" kezelik.
1942 áprilisában légierő parancsnoksági parancsban adták ki az addig egyszázados szolnoki és kolozsvári kiképző vadászosztályoknak a hadiszolgálatra való felkészülést. Gyakorlatilag a két osztály meglévő 1-1 százada egy hadilétszámú önálló vadászosztályt képezhetett. A személyzeti és anyagi feltöltés határidejét 1942. június hó végére tűzték ki. Parancs szerint a kivonuló vadászosztály a repülődandár alárendeltségébe került. Mindez pontosan a Légierő parancsainak megfelelően megkezdődött. A földi rész (üzemi századok és a műszaki anyag) tengelyen történő szállítása 1942 májusában már folyamatban volt. Még májust írtak amikor egy meglepő parancs érkezett a Légierőtől. Ennek értelmében vitéz nagybányai Horthy István tartalékos főhadnagy, Magyarország kormányzóhelyettese azonnali hatállyal bevonul az akkor még szolnoki harckiképző osztályhoz, hadrafogható Héja (RE 2000) pilóta átképzés végrehajtására. Be kell osztani az I/1 (DONGÓ) század kötelékébe és azzal együtt vonul ki a hadrakelt sereghez. A szolgálat időtartalmát nem határozták meg. A vonatkozó rendelet a kötelező megszólítását is meghatározta, miszerint úgy a szolgálati, mind a magánérintkezésben őt a "Főméltóságod" megnevezés illeti meg. A főhadnagy bevonulása május közepén valóban megtörtént. Ezekben a hetekben kialakult úgy az I/1, mint a II/1 (DONGÓ és KERESZTESPÓK) századok kivonuló személy állománya is. Ez a következőképp történt.
I/1. század
Pilóta Rang Légigyőzelmek
Bánlaky Győrgy főhadnagy 2+
v. Horthy István főhadnagy 1+
Kőhalmy János hadnagy
Pánczél Imre hadnagy 5+
Takács László hadnagy
Lukács Ottó zászlós
Römer József zászlós
Szabó István hadapród őrmester
v. Szentgyörgyi Dezső őrmester
Tarnay Sándor őrmester 1+
Nemeslaki Zoltán őrmester
Molnár Lajos őrmester
Galambos Gábor őrmester
Gémes Kálmán szakaszvezető
Baltai István szakaszvezető
Meg kell jegyezni hogy ez a századnévsor korántsem egyezik azzal a névsorral, amely 1936-ban, a DONGÓ század megalakulásakor készülhetett volna. Hat év telt el azóta, 1942-ben már a fiatalabb repülőgépvezető évfolyamok végzősei domináltak. A két század pilótái a gyakorlatban, a frontbevetések során, közvetlen parancsnokaik igen jó együttműködése következtében, gyakran keveredtek. Ebből kifolyólag azonban az osztályon belül soha nem keletkezett súrlódás, legfeljebb egészséges rivalizálás. A frontszolgálatot megelőző szolnoki időszakban Szabó Mátyás nemcsak századparancsnok volt, de ő töltötte be az osztály- és repülőtér-parancsnoki beosztásokat is. A hadműveleti területre való kivonulás előtt azonban az elöljáró parancsnokság Szabó Mátyást válaszút elé állította: vagy lemond az osztályparancsnokságról és akkor az I/1 (DONGÓ) század kivonuló parancsnoka lesz, vagy pótosztály- és reptér-parancsnokként visszamarad Szolnokon. Egyidejűleg Csukás Kálmán vezérkari őrnagyot kinevezték a kivonuló vadászosztály parancsokává. Szabó Mátyás természetesen az első megoldást választotta, bár mellőzése kétségtelenül mélyen bántotta. De hát katona volt. Persze kereshetnénk az összefüggést az imént elmondottak és Horthy István frontravonulása között, de ennek nincs értelme, nem bizonyítható. Horthy Istvánra fordítva a szót, a Légierő parancsban kiadott kötelező megszólítás (Főméltóságod vagy Főméltóságos Úr) nem sok sikert hozott, inkább nemkívánatos kellemetlenséget okozott. Láthatólag őt magát is zavarta ez az előírás. Kísérője, Nemeslaki Zoltán elmondása szerint nem egyszer előfordult, hogy szolgálaton kívül Horthy István részt vett barátságos focimeccseken csatárként, és ilyenkor olyan furcsán hangzó, meccs közbeni kiszólásokat lehetett hallani mint például:
- Főméltóságos Úr, legyen szíves passzolni! - vagy például - Főméltóságodnak offszájdon tetszik állni! - stb.
Személyre szóló parancs volt a hadseregparancsnokságtól, hogy Horthy semmi körülmények között nem mehet át a gépével a Don bal partja, tehát a szovjet vonalak és a hátország fölé. Volt úgy, hogy ezt a parancsot a főhadnagy megszegte. A bevetés után azonban feszes "vigyázz" állásban jelenteni kellett, méghozzá "alázatosan" a századparancsnoknak. Az pedig válaszolt: Nem szeretném, ha Főméltóságod még egyszer megszegné az erre vonatkozó parancsot!
Az elmondott extrém esetek azonban nem ecsetelték hűen a kormányzóhelyettes valódi viszonyát a tiszt- és legénységi állományú repülőkatona bajtársaihoz. Tartalékos főhadnagyi rendfokozatát még a rejtett Légierő időszakában szerezte, nem nagy megszakításokkal, mindig részt vet gyakorlatban tartó repüléseken az éppen rendelkezésre álló géptípusokkal. A Légierő szellemét volt ideje magába szívni és magáévá tenni. Így kivívta bajtársainak teljes megbecsülését, azoktól soha nem hallottam róla bármilyen rosszat, vagy akárcsak hátrányosat is mondani. Ifjú növendék korától végigcsinálta a pilótaképzés és a szolgálat minden fázisát.
A kivonuló vadászosztály két lépcsőben repült ki az első támaszpontra, Sztarij Oszkol repülőterére. Az első lépcsőben, június végén érkezett ki a Csukás Kálmán vk. őrnagy által vezetett parancsnoki raj és Keresztes Béla százados KERESZTESPÓK százada és néhány gép a DONGÓ-któl. Szabó Mátyás 11 géppel csak június közepén, a második lépcsőben ért ki Sztarij Oszkolba, ugyanis a már Olaszországból késve érkező gépekbe a csepeli reptéren még be kellett építeni a 90 kg-os hátpáncélt. Így az utolsó gépek csak lassan csordogáltak Szolnokra.
1942 augusztus 6-án Horthy főhadnagy azt a parancsot kapta századparancsnokától, hogy kisérőjével, Nemeslaki őrmesterrel egy közelfelderítő gépet biztosítsanak a hadsereg sávjának légterében, majd ugyanott rövid szabad vadászat. Horthy kísérés közben a Don szovjet oldalán magányos gépet vett észre. és azt üldözőbe vette, amikor a gomolyfelhők védelméből háromgépes szovjet vadászraj támadta meg őket. Mindketten az életükért harcoltak. Zuhanórepülésekkel próbálkoztak mindketten. Nemeslaki akkor látta Horthy gépét utoljára, mögötte pedig egy Lagg-3-ast. Mire üldözőit lerázta, már nem találta meg parancsnokát, hazatért. A parancsban megadott bevetési időt (1 óra 30 perc) Nemeslaki is túllépte 10 perccel. Jelentése szerint Korotojak magasságában átrepülték a Dont és 3500 méter magasságban 40 km-re berepültek a szovjet hátországba. A kormányzóhelyettes egy Lagg-3-assal volt légiharcban, de lövést nem látott. Nagy volt az izgalom. Már csak 15 perc remény volt a hazatérésre. Halotti csend ülte meg a startot. 2 óra 10 perce volt levegőben, amikor a szerelők kiabálása jelezte, hogy a gép feltűnt a horizonton! Horthy nem állt iskolakörre, egyből fordult a leszállójelre. Élénken ugrott ki a gépből, és katonásan jelentett. Szabó Mátyás először és utoljára mellőzte az előírásos megszólítást:
- Főhadnagy úrnak nem volt feladata a Dontól keletre portyázni!
A gépen a kabin mögött egy lövésnyom volt látható, majd a jobb szárnyon még egy. Egy helyen a szegecselés mentén 6 centis dudor keletkezett. Az írott bevetési jelentésben nagyjából ugyanazt rögzítette, amit Nemeslaki jelentett. Később feloldódva mondta:
-Mátyás, nem volt elég sebességem! Szerettem volna tolni a gépet. Nem bírtam föléje-mögé kerülni!
1942 augusztus 19-ig az osztály 5 gépet és 3 pilótát vesztett. Hősi halált halt Horthy István, Péterffy hadapród és Baltai szakaszvezető. Gémes Kálmán ernyővel kiugrott és hadifogságba esett. Takács hadnagy megsebesült. Ugyancsak augusztus 19-ig az osztály 8 légigyőzelmet aratott. Beleértve Horthy István tanú nélküli Lagg-3-asát is. 1942 augusztus 19-én Horthy Istvánnak 24 bevetése volt, figyelembe véve ilyen szempontból az egész század pilótáinak bevetési átlagát, neki volt a legtöbb.
Szabó Mátyás őrnagyként és osztályparancsnokként (ugyanis Csukás őrnagy a 2. rep.dandár vezérkari főnöke lett) október közepéig vezethette két századát. Október 15-ével törzsével és néhány pilótájával hazavezényelték Szolnokra reptérparancsnoknak. Az I/1-es DONGÓ század fronton visszamaradó részlege, Bánlaky főhadnagy parancsnoksága alatt Bf-109-es tanfolyamra került, majd az év végéig német kötelékben (már Messzerekkel) vadászbombázó feladatokat végeztek. 1943 januárjában a DONGÓ-k részben beolvadtak a leváltó 5/1 és 5/2 századokba.
A DONGÓ század háború alatti (és előtti) történet itt ért véget. Ebben az időpontban, de már nem a DONGÓ század kötelékében halt repülő hősi halált a m. kir. légierők időrendben első, 7 légigyőzelmes ásza, Pánczél Imre hadnagy. Ezután 60 évnek kellett eltelnie, hogy az egykori DONGÓ század poraiból megéledő Főnixként feltámadjon Kecskeméten (amely városhoz régi DONGÓ hagyományok kötődnek) a MH "Szentgyörgyi Dezső" harcászati vadászezred második századaként. De ők már a MIG-29-esekkel repülnek. A háborút túlélő magyar vadászrepülők még élő katonái mit kívánhatnak nekik? Kemény akarattal éljék túl a magyar légierő nehéz időszakát, őrizzék elődeik nemes hagyományait, és legyenek büszkék bátor elődeikre!
Jó leszállást, DONGÓK!
Jugoszláv hadjárat
Az 1941 ápr. 6-án kitört konfliktus alatt a 3. Magyar Hadsereg biztosította a Bácska-Baranya irányt. A hadsereg védelmét az 1. Repülődandár látta el, a négy bombázó és a hat vadászszázad között ott voltak az 1/1 Dongó század Cr 32-esei is. A jugó gépek 6-án berepültek a Balatonig, 7-én már a Duna-Tisza köze, dél és nyugat Dunántúl városai pályaudvarait és reptereit támadták Blenheim és SM 79B Sparviero bombázókkal.
Na ezt megcsinálom...Balatonos térkép úgy is van.
Este jöhettek lejátszani 20:00-kor nagyon karaj lesz :)