IL-2 Sturmovik: Battle of StalingradTeam Fusion FB oldalIL-2 1946 MOD telepítésLőszer leírás Vogeltől!Kép feltöltése

IL-2 BoS: Aircraft Familiarisation IL-2 BoS Tutorials CloD: New Pilots

Nem jogtiszta játék letöltésében, telepítésében és használatában nem tudunk és nem is akarunk segíteni.

Az ilyen jellegű hozzászólások válaszolatlanul lesznek, vagy minden további értesítés nélkül törlésre kerülnek.
  • Szepy2884
    #29676
    A pilóták közleményei:

    Örülünk, hogy nekünk vannak, a legjobb légi utas kísérőink...
    Sajnos, azonban ezen a járaton egy sincs itt közülük.
    *
    Emberek, - most értük el az utazómagasságot, úgyhogy mindjárt kikapcsolom az „öveket becsatolni" jelzést. Szabadon mehetnek, ahova akarnak, de kérem, maradjanak a gép belsejében, amíg le nem szálltunk...
    Odakint egy kicsit hideg van - mínusz 50 fok.
    Meg aztán, ha a szárnyon járkálnak, az negatívan befolyásolja a repülési pályát.
    *
    Az érkező reptéren 25 fok van, némi szakadozott felhőzettel, de megpróbálják összefércelni őket, mire odaérünk.
    *
    A pilóta, ahogy ő mondta, keményen odaverte a gépet a betonhoz.
    A légitársaság szabályzata szerint az első tisztnek az ajtóhoz kell állnia, és mosolyogva ismételgetni a kiszálló utasoknak:
    "Köszönjük, hogy társaságunkkal repült".
    Egy ilyen leszállás után - mesélte - kicsit kínos volt az utasok szemébe néznie, számított rá, hogy nem ússza meg kommentár nélkül.
    Már majdnem mindenki kiszállt, kivéve egy kis, öreg hölgyet bottal a kezében.
    - Fiam, kérdezhetnék valamit? - így a néni.
    - Miért ne, asszonyom - felelte a pilóta már majdnem megkönnyebbülten.
    - Mi történt?
    - Leszálltunk, vagy lelőttek minket?
    *
    (szeressük Ray Charles-t ezért hát újra...)
    Hölgyeim és uraim - szólt a kapitány.
    A járat késve indul.
    Ha óhajtják, kinyújtóztathatják a lábukat a váróteremben.
    Az utasok kiszálltak, csak Ray Charles maradt a fedélzeten.
    A kapitány tőle is megkérdezte, nem óhajt-e Uram, járni egyet.
    - Nem, köszönöm.
    De, nagyon hálás lennék, ha a kutyámat kivinné egy rövid sétára.
    A kapitány udvariasan kivezette a kutyát.
    Azt mondják, órákba tellett, mire az utasokat sikerült rávenni, hogy visszaszálljanak a gépbe, miután látták, hogy a kapitány napszemüvegben, egy vakvezető kutyával közlekedik...
    *
    A gép már jó hosszú ideje várt felszállási engedélyre, amikor a kapitány végre felvette a mikrofont, és így szólt:
    - Elnézést kérek a késlekedésért, de elromlott az a gépünk, amely a csomagjaikat szokta megnyomorgatni és a fogantyúkat letépkedni, úgyhogy ezt most, a földi személyzet kénytelen ezt kézzel csinálni.