-
shabba #13401 Nem a városokig elérő hálózatok a szűk keresztmetszetek, azoknál is ugyanúgy van elégséges kapacitás mint BIX-nél. A szűk keresztmetszet ahogy már írtam korábban is az elérési hálózat, ugyanúgy mint ADSL-nél. Az elérési hálózat a CMTS és a modem közötti osztott hálózati szakasz vagy ADSL-nél a DSLAM és a modem közötti dedikált, de távolságban és egyéb vonali jellemzőkben erősen korlátozott szakasz. Az elérési hálózat szűk keresztmetszete ugyanúgy érinti a nagyvárosi vagy kisebb településeken élőket egyaránt. Nagyvárosban is ugyanazt a DOCSIS kábelhálózatot használod, mind a kisebb településen élő felhasználó, aminek a kapacitása pont ugyananyi helytől függetlenül.
Egy közös oszott hálózati közegre vidéken is a fővárosban is közel ugyanolyan számosságú ügyfelet csoportosít a szolgáltató, ami eltérhet a csoportok között azok a felhasználói szokásos. Lehet hogy adott területen kevesebb a p2p nagyforgalmú felhasználó így kevésbé terhelt az osztott hálózati közeg, máshol meg több van így ott terheltebb. Ennek megfelelően a sávszél menedzsment hatására ahol kevésbé terhelt ott kevésbé fognak lassulni a p2p-ezők, ahol jobban terhelt ott nagyobb arányú lassulást fognak érezni.
A szolgáltató akkor érdekelt abban hogy hálózat menedzselő berendezéseket vásároljon, ha azok jóval olcsóbbak mint a p2p-ezők által generált többlet sávszél által igényelt hálózat fejlesztési beruházás. Azt kell látni ha a felhasználók 95%-ának elégséges a jelenlegi hálózat, de van 5% akinek kvázi semmi sem elég, akkor csak miattuk nem éri meg komoly fejlesztéseket eszközölni. Hisz ezek a felhasználók csak a bevétel 5%-át adják, míg a fejlesztés költségeit majd a teljes ügyfélkörre kell visszaosztani. Igazából a 95% már most is azért fizet többet, hogy kompenzálva legyen a nagyforgalmú 5% okozta többlet költségszint. Ha ezt az 5%-ot hagyod hogy még többet forgalmazzon, akkor a 95%-ba még több kompenzálást kell beépíteni. Ez pedig sem a szolgáltatónak, sem azon 95%-nak nem érdeke.
A szolgáltatónak azért nem mert erős árverseny van és ő abban érdekelt hogy minél olcsóbb csomagokat generálva a többi szolgáltatóhoz képest eladhatóbb termékekkel legyen ott a piacon. Ha vannak olcsóbb termékei a 95%-ba tartozó áltag fogyasztó számosságát tovább tudja növelni, ami további bevételeket is jelent. Viszont ha ebben a nagyforgalmú 5% gátolja, azért mert a miattuk végrehajtott hálózati fejlesztés többlet költségei miatt nem lehet olcsóbb kis csomagokat kialakítani, akkor a szolgáltató dilemma elé kerül. Menjen az 5% vagy legalábbis legyen korlátozva a forgalma hogy a fejlesztések költségei ne terhelje a többi felhasználót vagy fejleszt és az 5% elégedettebb lesz(valójában sosem lesz mert utána még több kell neki és ennek sosem lesz vége) de elbukja a kisebb forgalmú ügyfélkör tovább bővítési esélyét. Mivel az internet egy üzleti vállalkozás ezért ez a szolgáltató szempontjából nem valós dilemma, ő a többlet bevétel és a kisebb költség felé fog elmozdulni, mert az üzleti érdeke ezt diktálja.