UFO-k,szellemek,meg ilyenek...
  • Dj Faustus #4094
    Nono, ácsi!

    "Kivételek a szabály alól? Vagy rossz a szabály?"
    Ez egy kérdés. Erre lehet ezernyi válasz.

    "Másképpen: Szabály = természettudományos elmélet. Vagyis ha van kivétel, nem jó az elmélet. "
    Ez meg egy érvelési hibán alapuló kijelentés.
    Vagyis - mint arra Bucser kollega is rámutatott: 1. szerinted a természettudomány rossz (milyen frusztráció kelthet az emberből ilyet?), 2. a természettudomány elméleteket kreal, 3. tehát a természettudományos elméletek alapból hibásak

    Én viszont azt mondom, hogy 999999999 megfigyelés és kísérlet alapján alkotunk egy modellt, ami 1 esetben nem működik, de újabb 999999999999 esetben igen, akkor az alkotott modell nem hibás alapból, csak ki kell deríteni, hogy az az egy eset miben térhet el, és így lehet alkotni a modellre egy kiegészítést.

    Mondok egy példát: ismerjük ugye az Ohm törvényét:
    R=U/I
    Általános iskolában tanítják, alkalmazzák. Viszont vannak esetek, amikor ez a modell nem teljesen pontos - ilyen például a hőmérséklettől függő alkalmazás. Ilyenkor már egy kicsit változik a képlet:
    Rt = Rt0 * (1 + alfa * (T - T0) )
    Akkor teljesen hibás az Ohm-törvény? Nem, csak az adott esetekben ki kell egészíteni a hőmérsékletfüggéssel.

    Vagy vegyük a gömbvillámok esetét. Ritkán látják őket, érdekes dolgokat csinálnak az elmondások alapján (amelyek aztán szubjektívek), de a keletkezésük nem teljesen feltárt (bár vannak már rá laboratóriumi kísérletek). Ez a természettudományos elméletek teljes lecserélését kéne hogy indukálja? Nem lesz érvényes az Ohm-törvény? Az alma nem lefelé fog esni a fáról?
    Ugyan! Majd lesz rá megoldás, csak mivel ritka jelenségről van szó - és a jelenséget észlelő nem azonnal egy mérőeszközt kap a kezébe, hogy megmérje - kissé várat még magára.

    Vagy itt egy újabb: 1773-ban P. B. Inohodcev csillagász akadémikus, Inohodcev, Oroszország európai területén elhelyezkedő városok geográfiai felmérése közben észlelte, hogy a mágneses iránytű Belgorod és Kurszk térségében jelentős kilengéseket mutat. Száz év elteltével 1874-ben a Kazáni egyetem docense, I. N. Szmirnov újra felfedezte a jelenséget Oroszország európai területének geomágneses felmérése közben. Szmirnov feltételezte, hogy a jelenséget jelentős mennyiségű vastartalmú kőzet okozhatja. És igaza is lett: 1923 óta tart ott a vasércbányászat.
    Ez a Kurszki mágneses anomália. Alapjaiiban rengette meg a tudományt? Nem, munden ment a maga útján.