Terrorizmus a nagyvilágban
-
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#1966
Vicces, hogy te próbálsz kioktatni, miközben olyanokat irkálsz, amely alapján látszik, mennyit 'látsz' át az egészből. Pár érdekesség, hátha ez megváltoztatja némileg a nézeteidet:
Először is: nincs történelmi Palesztina! Fejre tudok állni az olyan zöldségektől, hogy az Izraeliek vannak idegen földön, mivel ez marhaság!
Kis történelmi alaptudás az előzményekről: (kénytelen vagyok bepötyögni, mert úgytönik többszöri kérésem ellenére sem hajlandó senki utánanézni...) A zsidó nép ősei időszámításunk elött úgy 1200-1300 évvel léptek kb. a mai Izraeli területekre (úgy hívták, hogy a Kánaán Földje, ez kb. Eretz Yizrael héberül kiejtve, innen jön Izrael neve), és I.e. X. században egy egységes országot hoztak létre a környező területek elfoglalásával (Dávid és Salamon király ideje, ha valakinek mond ez valamit), ekkor itt egységes arab népcsoport még nem volt jelen. Majd utána kétfelé szakadt, és komoly harcokat vívtak egymással, I.e. VII. században az Asszírok igázták le őket, majd az I.e. VI. században a Babiloniai Birodalom olvasztotta magába a vidéket, és Nabukodonozor uralkodó leromboltatta Jeruzsálemet, és elüldöztette a zsidókat a vidékről. Még ennek a századnak a végén a Perzsák legyőzték a Babilóniaiakat, és újraépítették Jeruzsálemet, és visszaadták a területett a zsidóknak (de a fenhatóság a Perzsáké maradt). I.e. 63.-ban a Római birodalom megszállta a vidéket, és Szyria provinciához csatolták. Vaslamikor az I.-II. század környékéről van az első történelmi emlék Palesztínáról, ugyanis a zsidók így nevezték a "Palesztinok földjét". Időszámításunk után a VII. században az arabok hódították meg Jeruzsálemet, és az arab birodalomhoz (Arábiához) tartozott hosszú ideig (persze közben rövidebb időkre megszállták a vidéket az európai keresztes hadjáratok idején, de ezek csak átmeneti időszakok voltak, a végén ismét arab kézre került a terület). A zsidók eközben kivándoroltak európába (ott amúgy sok esetben voltak üldözva a keresztény inkvizicó álltal). A XVI. századra az Ottomán birodalom (Törökországhoz) terjesztette ki a hatalmát (Az Ottomán birodalom fénykorában). Az 1800-as években a területett többségében palesztinok lakták, és ekkor kezdődött a cionista mozgalom, amelynek lényege létrehozni a zsidó államot, az egykori szent föld területén. Ekkoriban a zsidók a palesztinoktól pénzért vásároltak területeket a bevándorló zsidóknak, és városokat, falvakat alapítottak, valamint mezőgazdaságba fogtak, és szép lassan termelni kezdtek az addig megműveletlen sivatagos vidéken. Az I. VH.-ban a terület az angolok kezére került (ugye Törökország a tengelyhatalmakhoz tartozott), és Palesztina néven a brit birodalom része lett. A szélsőséges zsidók ez időben már keményebb eszközökhöz nyúltak, hogy létrehozzák saját államukat, terrorista módszerekkel küzdöttek először a törökök, majd az angolok ellen. A két világháború között kezdett kiélőzdni a helyzet az arabok és a zsidók között, főleg, hogy a 20-as, 30-as években már tömegesen érkeztek a fasiszta üldözés elöl menekülő zsidók bevándorlók, és a britek cseppett sem örültek nekik. A 1945-ben a Szovjetúnió és az USA megegyezett, hogy létrehozzák a zsidó államot, és hogy valahogy elejét vegyék a paprikás hangulatnak, két államot álmodtak meg, egy Zsidó és egy Palesztin államot, Jeruzsálemet, amely mindkét vallás számára szent hely pedig nemzetközi felügyelet alá helyezi (Az eredeti 1945-ös ENSZ felosztás térképe). A nagyhatalmak vakságának köszönhetően egyik népcsoportot sem sikerült kielégíteniük, mivel végülis rájuk erőszakolták volna egy általuk nem elfogadott változatot, ezért a két csoport egymásnak esett, és az angolok két tűz között találták magukat, és végül ki is vonultak Palesztina/Izrael területéről. 1948-ban volt az első Arab-Izraeli háború, és a zsidók elfoglalták az 1945-ös arab területek jó részét, de Jordána simán bevonult Ciszjordániába (erről írtam lentebb is, hogy őket nem különösebben érdekelték a Palesztinok akkor). Érdekesség: azon államok jó része, amelyek Izrael létét nem ismerik el, szintén ebben az időszakban jöttek létre, Jordánia, Szíria, Irak, stb., ezek mind a II. Világháború utáni politikai megállapodások szülöttei. 1956-ban jött a Szuezi-válság, az akkori, új Egyiptomi kormány államosította a Szuezi-csatornát (ez Anglia számára nagy csapás volt), Izrael (előzetes, titkos megállapodás álltal) megtámadta Egyiptomot, az Angolok és a Franciák pedig kvázi megszállták a Szuezi-csatorna vidékét aféle "békefentartóként", az USA azonban politikailag kikényszerítette a Trió kivonulását Egyiptomból (és ismét: ekkoriban pl. a zsidó állam főleg Angol és Francia támogatást élvezett). Eközben a Palesztinok jó része elmenekült Izrael területéről, és számtalan palesztin menekülttábor jött létre időközben. A hatnapos háborúban (1967) az arab koalició megtámadta Izraelt, ám a támadást visszaverték, és végül az zsidók elfoglalták Csiszjordániát, a Gölén fensíkot és egész Jeruzsálemet, valamit a Sínai-félszigetett (ez utóbbiról 1982-ben kivonultak). 1973-ban Szíria és Egyiptom támadta meg Izraelt, és végül az ENSZ választotta szét a feleket, Izrael és Egyiptom között csak 1979-ben jött létre a különbéke (az USA közvetítésével), ami miatt évekig kirekesztette Egyiptomot a többi arab állam. Ezek után az arab államok inkább a Palesztinok felbújtásával törtek borsot Izrael orra alá, pénzel és fegyverrel támogatják a szélsőséges palesztin szervezeteket, amelyek főleg terrorakciókkal zaklatják az izraelieket, miközben az általuk fentartott iskoláikban szélsőséges tanokat oktatnak, és harcra, a zsidók ellen nevelik a gyerekeket. A palesztin szélsőségesek Libanon déli részén egy saját befolyási övezetett hoztak létre, ahol az emberrablásokat és az egyébb terrorakcióikat biztonsággal előkészíthették, 1982-ben Libanonban meggyilkolták az Izraeli nagykövetett, ezért Izrael megszálta egész libanont (egyébként akkor a bevonuló IDF katonákat örömújongással fogaták a siíták, mivel a szélsőséges miliciák rettegésben tartották addig őket), azonban elkövették azt a baklövést, hogy egy Izrael-barát kormányt akartak létrehozni Libanonban. Ez nem sikerült, és valóságos darázsfészek lett a terület, majd 2000-ben Izrael kivonult Libanonból. Az "egységes" ellenállás kezdete 1987, az első Intifáda kirobbanásának lehet tekinteni. Az Intifáda alulról jövő kezdeményezés volt, de széleskörűen terjedt, és általános bojkott (pl. a tanulók nem mentek iskolába, a munkások dolgozni, stb.) valamint zavargásokat jelentett, kövekkel, majd molotov-koktélokkal támadtak az izraeli katonákra. Arafat mozgalma, a PFSZ ekkor kezdett a csúcsra törni, mivel 1988-ban végülis megalkották a Palesztin államot (határok és kormány nélkül), és lemondtak a terror eszközéről, céljuknak pedig a nemzetközileg elismert Palesztin állam létrehozása lett. 1993-ban megállapodás született a Palesztin állam és Izrael kölcsönös elismeréséről (1990-ben a PFSZ már elismerte Izrael létét), valamint az önálló Palesztin állam létrehozásáról, a PFSZ (és fő szerve, a Fatah) 1993 és 2000 (a második Intifáda kikiáltása) között nem harcolt fegyverrel Izrael ellen, hanem a politikai erőre bízta a megoldást. Jichak Rabin miniszterelnök a megegyezésre való törékvésérét az életével fizetett, mivel egy szélsőséges zsidó telepes megölte 1995-ben. 1994-tól a Palesztinok bizonyos területek fölött megkapják a hatalom gyakorlásának jogát, és noha folyamatosan voltak szélsőséges akciók mindkét oldalon, úgy tünt, hogy megszületik a végső békeegyezmény. 2000-ben Camp David-ben Arafat, Clinton és Barak tárgyalásokat folytat a végleges megállapodásról, de Arafat nem fogadja el az Izraeliek ajánlatát, és több területett követel (később Arafat is elismerte, hogy hiba volt nem elfogadni az akkori változatot). Még 2000-ben Sharon (akkor még ellenzéki képviselőként) ellátogat a Templom-hegyre, ami az arabok szent helye, ezért néhány szélsőséges szervezet meghírdeti a második Intifádát.
Azt hiszem ennyi elég bemelegítésnek, ha valaki úgy véli valamiben téves a fenti összefoglalóm, akkor írja le, hogy miben és hol tévedtem (lehetőleg forrásokkal), hátha valóban én vagyok tévúton.
Igyekeztem nem belemenni a részletekbe (Müncheni olimpia, sabrai és satillai mészárlás, stb.), azok egy külön fejezetet érdemelnének.
A lényeg: mostantól kezdve az olyan hozzászólásokat, amelyben olyan zöldségeket vannak, hogy Izraeliek vannak idegenben, törlöm. Elegem van a tudatlan önjelölt szónokokból.
És sokadszorra: én nem védem Izraelt, épp elég vér tapad a nevéhez, de az egyoldalú fikázástól már a falra mászom, eddig is olvastam elég ilyet, és már nehezen viselem, hogy sokadszorra kell ugyanazt leírni...