Terrorizmus a nagyvilágban
  • Grenzjager
    #154
    !!!!!

    1. Mit jelent az Iszlám?
    Maga az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember békében él önmagával, környezetével. Az alávetést pedig Isten és parancsai iránti alázatot, odaadást, engedelmességet feltételez. Az iszlám egy szélesebb jelentése: békét teremteni úgy, hogy alávetjük magunkat Isten akaratának.
    Ez az egyedüli vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz. A judaizmus nevét Juda törzs nevéből eredezteti, a kereszténység pedig Jézus Krisztusról. A buddhizmus pedig Gautama Buddháról, a hinduizmus pedig az Indus folyóról kapta a nevét. Ám egy valamit fontos hangsúlyozni: a muszlimokat nem szabad mohamedánokak nevezni.

    2. Ki is Allah?
    Allah, arab szó, amelynek jelentése: egyetlen isten. Hasonlóan az arámi (Eloh) szóhoz. Allah nem csupán a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene is, hiszen ő a megteremtőjük, és ő az, aki gondoskodik róluk.

    3. Ki a muszlim?
    Maga a muszlim azt jelenti, az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy elmondja a tanúságtételt, azaz: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohammed Allah prófétája. Szélesebb értelemben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának muszlimnak számít.
    A Korán külön is említi Ábraháot, aki sok idővel Mózes és Krisztus előtt élt, és így szólt: "Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt", mivel ő alávetette magát Allah akaratának. Így tehát vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Allah akaratának, s vannak olyanok, akik minden tőlük telhetőtő megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek.
    Az iszlám nem ítélhető meg úgy, hogy azokat vesszük figyelembe csupán, akik muszlim neveket hordanak, ám tetteikket és cselekedeteiket tekintve nem lehet őket muszlimnak nevezni, s nem is viselkednek úgy. Az, hogy valaki mennyire nevezhető muszlimnak attól függ, mennyire veti alá magát Allah akaratának hitében, lelkében és tetteiben.

    4. Ki volt Mohammed?
    Röviden: Mohammed - Allah dicsérje és üdvözítse - egy előkellő mekkai törzs szülötte Arábiában, a keresztény időszámítás szerint 570-ben. Őseinek származása Izmáelig megy vissza, aki Ábrahám próféta fia volt. Mohammed apja még születése előtt meghalt, anyja pedig mikor még csak hat éves volt. Semmilyen oktatásban nem részesült.
    Először egy dajka nevelte, ahogyan akkoriban szokás volt, majd nagyapja és utóbb nagybátja. Fiatal embernek igazságosként ismerték meg, erényesnek, aki barlangban meditált és gondolkozott.
    Negyven éves korában kapta meg a prófétai küldetését, mikor Gábriel arkangyal megjelent neki a barlangban. Ezt követően a kinyilatkoztatás 23 éven keresztül érkezett le neki, ami ma a Koránnak nevezett könyvben olvasható, amit a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek.
    A Korán változtatás nélkül maradt fenn eredeti formájában, s megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az Evangéliumban levő igazságot. A Korán az egyetlen létező írás ma, amely eredeti arab formájában fennmaradt.

    5. Imádják-e a muszlimok Mohammedet?
    -Allah dicsérje és üdvözítse-
    Nem! A muszlimok nem imádják Mohammedet -Allah dícsérje és üdvözítse-, sem más személyt, más prófétát sem. A muszlimok hisznek és igaznak tartják az összes prófétát, ideértve Ádámot, Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust. S a muszlimok úgy tartják, hogy Mohammed -Allah dícsérje és üdvözítse- a próféták sorában az utolsó, aki eljött. Hitük szerint csak Allahot lehet imádni és szolgálni, nem pedig teremtett emberi lényt.


    6. Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?
    A muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját, Máriát. A Korán elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant. Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé. Porból teremtett őt, majd így szólt: "Légy! És lett." (Korán III.59) Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése után beszélt anyja erényessége védelmében.
    Allah egyéb kegyei révén gyógyította a vakot és a betegeket, életre keltette a halottat, agygból galambot alkotott, ám legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Koránt tanítása szerint nem feszítették meg kereszten, hanem felemeltetett az Égbe. (Korán Mária szúra)

    7. Melyek az iszlám oszlopai?
    Általában öt pontot szokás úgy emlegetni, hogy ezek az iszlám oszlopai.
    Nevezetesen:
    1. Hit Allahban s Prófétájában Mohammedben.
    2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelezőek.
    3. Böjt (siyam), melyet Ramadan hónapban kell teljesíteni.
    4. Adakozés (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és
    gazdagok kötelessége.
    5. Zarándoklat (Hadzs), Mekkába történik, az élet során egy
    alkalommal, csak akkor, ha fizikai és anyagi feltételei adottak.